A tartós hőség és a vízhiány miatt kritikussá vált a helyzet az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori és rétszilasi halastavainál. A társaság vezérigazgatója szerint a tavak 6–8 hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak, miközben a vízrendszer felső szakaszán továbbra is zajlik az öntözés.
Súlyos vízhiány következtében az elmúlt hetekben 185 tonna hal pusztult el az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori és rétszilasi halastavain – mondta Lévai Ferenc, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek szombaton. A közvetlen állományveszteség értéke megközelíti a 200 millió forintot.
A tavak 6–8 hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak, miközben a tartós hőség és a párolgás tovább csökkenti a vízszintet. Több tó kritikusan sekély, egyes tavakban pedig teljes vagy részleges halpusztulás következett be.
A társaság kezdeményezte a kialakult helyzet hatósági felülvizsgálatát, és együttműködik az érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy megelőzzék a további halpusztulást és a természetvédelmi károkat.
A veszteség nemcsak a piaci méretű halakat érinti. Jelentős károk keletkeztek az egy- és kétnyaras növendékállományban, valamint a többéves tenyészhalakban is. Ezek pótlása akár több évet is igénybe vehet.
Lévai Ferenc szerint nehezen érthető, hogy miközben Rétimajor hetek óta alig jut vízhez, ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán továbbra is zajlik az öntözéses mezőgazdasági termelés.
A vezérigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény vízhiány esetére egyértelmű sorrendet állapít meg. Eszerint a haltermelési és természetvédelmi vízigény megelőzi az öntözési célú vízhasználatot. Állítása szerint Rétimajorban ez jelenleg nem érvényesül.
A probléma ugyanakkor túlmutat a haltermelésen. A Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi területnek, Natura 2000-területnek és nemzetközi jelentőségű Ramsari területnek számítanak. A területen mintegy 220 madárfaj jelenlétét dokumentálták, és a rendkívüli aszály idején is több ezer madár használja a tavakat táplálkozó-, pihenő- és élőhelyként.
A halastavak természeti értéke szorosan összefügg a gazdálkodással. A tavak feltöltése, a vízszintek szabályozása, a nád- és élőhelykezelés, valamint a haltermelés együtt járul hozzá a vizes élőhely fennmaradásához.
A halgazdaság 800 hektárnyi vízterülettel rendelkezik. A tavak feltöltéséhez 10,5 millió köbméter vízre van szükség, míg a vízszint fenntartásához évente mintegy 5 millióköbméter szükséges. Jelenleg nagyjából 3 millió köbméternyi víz maradt a tavakban, és a vízszint folyamatosan csökken, mivel a beérkező víz a párolgási veszteséget sem pótolja.
Már 60 hektárnyi vízterület teljesen kiszáradt. Az egyik tó fenekén 15 hektáron aprómagkeveréket – többek között görögszénát, szóját és retket – vetnek a bivalyok számára szükségmegoldásként, mivel a száraz legelőkön várhatóan nem lesz elegendő táplálékuk.
Lévai Ferenc szerint megoldást keresnek a helyzetre, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben élő állatok pusztulnak el és egy nemzetközileg védett vizes élőhely szárad ki, ugyanabból a vízrendszerből továbbra is jut víz öntözésre.
Az Aranyponty Halászati Zrt. közlése szerint Rétimajor turisztikai és vendéglátó szolgáltatásai továbbra is zavartalanul működnek, a vendégeket fogadják.
A társaság árbevétele tavaly meghaladta az egymilliárd forintot. Adózott eredménye ugyanakkor 4 millió forintra csökkent a 2024-es 119 millió forintról.
Forrás: MTI / Fotó: Google, illusztráció
