Bozzay Cecília mentálhigiénés szakember és művészetterapeuta a nőnap alkalmából szervezett eseményen a női szépség belülről fakadó megjelenéséről tartott előadást. Cikkünkben a beszámolóján keresztül hangsúlyozzuk a téma fontosságát, valamint a gondolat tovább vitelét a mindennapi diskurzusba.
Március 8-án, a Nőnapi Kavalkádon Bozzay Cecília mentálhigiénés szakember és Farkas Renáta művészeti terapeuta közösen beszélgetett egymással és a hallgatókkal a külső és belső női szépségről, amely során a tánc, a mozdulat, a párkapcsolati dinamika változása a női személyiségfejlődésen át is lényeges szerepet kapott. Bozzay Cecília szerint különleges élmény volt beszélni arról, amit minden nő magával hordoz a külső és belső szépségről, az önbecsülésről, a női jelenlétről és arról a finom, mégis erős energiáról, amely a nőiesség része.
Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy a női szépség nem csupán a külső megjelenésből áll. A valódi nőiesség belülről fakad: abból, ahogyan jelen vagyunk az életünkben, ahogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és egymáshoz. Amikor egy nő összhangban van önmagával, az a külsején is megmutatkozik, ezáltal a belső és a külső szépség valójában egymást erősíti.
Március 8-án a világ sok pontján virágot, vagy valami apróságot adnak, felköszöntik a nőket, és megállnak egy pillanatra, hogy kifejezzék fontosságukat. Magyarországon a nőnap hagyománya különösen erős, mivel sok családban, munkahelyen és közösségben természetes, hogy a nők ezen a napon kapnak egy kedves szót, egy virágot vagy egy apró figyelmességet.
Valójában azonban a nőnap nem a virágról szól, hanem arról, hogy észrevesszük egymást.
Egy köszöntés jelentheti azt, hogy „látlak”, „fontos vagy” és „örülök, hogy vagy”. Ez lehet egy szál virág, egy üzenet, egy mosoly vagy egy mondat. Nem az értéke számít, hanem az, hogy a másik ember gondolt ránk.
Sok nő számára ez az alkalom azért különleges, mert a mindennapokban gyakran természetesnek veszik mindazt, amit egy nő tesz: a gondoskodást, a figyelmet, az érzelmi munkát, a jelenlétet. A nőnap egy emlékeztető arra, hogy ezek a befektetett energiaforrások nem maguktól értetődőek.
Ám mi történik akkor, ha egy nő nem kap köszöntést, nem kap figyelmet ezen a napon? Ilyenkor nem feltétlenül a virág hiányzik, hanem sokszor inkább az az érzés jelenik meg, hogy a figyelem és az elismerés, a megbecsülés marad el.
Egy kapcsolatban az apró gesztusok sokszor többet mondanak, mint a szavak. Egy köszöntés, egy kis figyelmesség, a támogatás azt jelzi, hogy a másik fontos számunkra.
A nőnap tehát nem kötelező ünnep – hanem lehetőség. Lehetőség arra, hogy kimondjuk, értékeljük egymást. Talán ez a legfontosabb üzenete ennek a napnak: a megbecsülés nem a virágban van, hanem a figyelemben. Ha pedig figyelünk egymásra – nemcsak nőnapon, hanem a hétköznapokban is –, akkor valóban ünneppé válik az együttlét.
Forrás / fotó: Bozzay Cecília / Kiemelt fotó: Shutterstock
