Húsz év után először módosítja inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank. A jelenlegi 3 százalék helyett 2028-tól 2,5 százalékos éves áremelkedést tekint ideálisnak a jegybank. A változás hosszabb távon a megtakarításokra, az állampapírok hozamára és a hitelekre is hatással lehet.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szeptember 22-én döntött az inflációs cél csökkentéséről. Az új, 2,5 százalékos cél 2028. január 1-jén lép életbe, addig továbbra is a 3 százalékos érték marad érvényben. A cél körüli egyszázalékpontos toleranciasáv nem változik, így az új rendszerben az 1,5 és 3,5 százalék közötti infláció tartozik majd a célsávba.
A Bankmonitor elemzése szerint a döntés egyik célja, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez szükséges inflációs feltételek teljesítéséhez. Az alacsonyabb cél ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az árak rövid időn belül csökkenni kezdenek. Az infláció mérséklődése csupán az áremelkedés ütemének lassulását jelenti.
A változás a megtakarítások értékét is befolyásolhatja. A Bankmonitor példája szerint, ha valaki 10 millió forintot öt évig kamatozás nélkül tart, akkor évi 2,5 százalékos infláció mellett is több mint egymillió forintnyi vásárlóerőt veszíthet. Az alacsonyabb infláció tehát lassítja a pénz értékvesztését, de önmagában nem szünteti meg azt.
Az állampapíroknál és a devizás megtakarításoknál szintén lehetnek következmények. A Bankmonitor arra hívja fel a figyelmet, hogy a forint árfolyamának alakulása és a kamatkülönbségek egyaránt meghatározzák, melyik megtakarítás bizonyul kedvezőbbnek. A korábbi évek forintgyengüléséből ezért nem lehet biztos jövőbeli hozamra következtetni.
A hitelfelvevők számára sem feltétlenül jelent azonnali könnyebbséget az új cél. Bár hosszabb távon az alacsonyabb infláció alacsonyabb hitelkamatokkal is együtt járhat, a jegybanknak az új cél eléréséhez egy ideig szigorúbb kamatpolitikát kellhet fenntartania. Nem érdemes tehát arra számítani, hogy a lakáshitelek rövid időn belül automatikusan olcsóbbá válnak.
A fix kamatozású hiteleknél ráadásul az alacsonyabb infláció azt is jelentheti, hogy a változatlan havi törlesztőrészlet terhe lassabban csökken a jövedelemhez képest, amennyiben a bérek nominális emelkedése is mérséklődik.
A Bankmonitor szerint az új inflációs cél elsősorban hosszabb távon éreztetheti hatását. A megtakarításoknál továbbra is fontos a pénz értékének megőrzése, hitelfelvételnél pedig célszerű a jelenleg elérhető kamatokkal és törlesztőrészletekkel számolni, nem egy későbbi kamatcsökkenésre alapozni a döntést.
Forrás: Bankmonitor / Fotó: AI, illusztráció
