A Babits Mihály Kulturális Központban szerdán nyitották meg azt a tárlatot, mely a Tolna Megyei Népújság egykori fotósának, Bakó Jenőnek a felvételeit mutatja be.
Száztizenhat fotó a Babitsban. Fényképek őrizte történelem – így foglalható össze tömören az a kiállítás, amely a héten nyílt Szekszárd több mint ötven éves kultúrházában, a Babits Mihály Kulturális Központban.
A Tolna Megyei Népújság első fotósa, némi kedves unszolásra úgy döntött, előszedi a múlt század közepe óta készített képeit, megmutatja, hogy a fényérzékeny anyag hogyan őrizte a már rég elfeledett házakat, az azóta nagymama, nagyapa korba nőtt gyerekek hajdani játékát, azt, ami ma emlék, ami már csak a múlt. A jeles alkalomból a kultúrház Márványterme olyan emberekkel telt meg, akik felelevenítik a képeken szereplő régi emlékeket.
A sok fekete-fehér és kevesebb színes kép hangulatához illett Bakó Gábor gitáron megszólaltatott lágy zenéje, majd a ház igazgatója, Gonda Mária beszélt arról, miért fontos ez a tárlat, amely ablakot nyit az elmúlt, elszállt évtizedekre. A hajdani kolléga, Venter Marianna újságíró köszöntötte, méltatta a fotóst, aki majdnem két évtizede már nem a szerkesztőségben tölti dolgos napjait. Ezt követően pedig a város polgármestere nyitotta meg a Bakó Jenő fotóit bemutató tárlatot.
„Vannak fényképek, amelyek egy pillanatot örökítenek meg, és vannak olyanok, amelyek egy egész korszakot. Bakó Jenő fotóriporter életműve ez utóbbiak közé tartozik”
– mondta Berlinger Attila.
Bakó Jenő 1959-ben kezdett fényképezni a Tolna Megyei Népújságnak, eleinte csak vasárnaponként, mert akkor még a nyomdában dolgozott. Két évre rá új fejezet kezdődött pályájában és a megye sajtótörténetében is ő lett a lap első hivatásos fotóriportere.
Fontos a képek őrizte örökség, ugyanis a város története nemcsak könyvekben, levéltárakban, hivatalos dokumentumokban él, ott van az utcákban, terekben, épületekben, és azokon a fényképeken is, amelyek megmutatják, hogy mi volt egykor a mai házak helyén, hogyan épültek új városrészek, valamint Szekszárd, a megye és az élet is az évtizedek során miként változott.
A nyitóünnep szép folytatása volt a Wonderful World című dal Bali Emma és Mocsári Vanda előadásában. Ezt követte a szekszárdi születésű Baka István verse, a Képeslap 1965-ből Orbán György szavalatában. Meglepetésnek számított a program végén két művésztanár, Falussy Mária és Dobai Zsuzsanna játéka, ők Bartók Béla Három csíkmegyei népdal című művét adták elő klarinéton és zongorán.
A Szavak nélkül című fotókiállítás november 8-ig tekinthető meg Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központ Márványtermében.
Forrás / Fotók: Szepesi László
