„Ez nem a lusták sportja” – tévhitek és a valóság a jógáról (x)

Egy sokak által ismert, viszont mégis egy viszonylag nehezebben körbehatárolható tevékenység a jóga. Sport? Életmód? Hobbi? Sokaknak csak ücsörgés egy jóga-szőnyegen, és teljesen természetellenes, kitekeredett pozíciók megtartása. Hogy mennyivel több ennél, és hogy mit kaphat az ember a jógától, azt Held Anita, jóga-oktató, a Samatva Jóga vezetője mondta el hírportálunknak. Interjú.

– Beszélgetésünk elején azt mondtad, hogy a jógáról órákat tudnál beszélni. Ha viszont röviden kéne összefoglalnod, hogyan definiálnád azoknak, akik most ismerkednek vele, vagy téves információik vannak a jógáról?

– A jóga szó a szanszkrit judzs szóból ered, ami egyesítést jelent. Ez a test, lélek, szellem egyesülésének gyakorlata. Röviden ez egy életforma. Legalábbis nekem. Nyilván rajtam kívül még nagyon sokaknak, de a jógából mindenki annyit vehet ki magának, amennyit szeretne. Sokan sportként közelítik meg, amivel semmi baj nincs. Idővel mindenki meg fog érkezni arra az útra, ami a jógának a lényege.

A jóga tulajdonképpen megtanít arra, hogy hogyan figyelj önmagadra.

Ez manapság legtöbbünknél kimarad. Végezzük a napi rutint, pörgünk ezerrel, millió hatás ér minket, mindig a múlton agyalunk, vagy a jövő miatt aggódunk. Soha nem éljük meg a jelen pillanatot. A változtatás, az ebből való kilépés már-már luxusnak számít. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne várjuk meg az utolsó percet, mire teljesen kimerülünk, kiégünk, kezdjünk el időben tenni magunkért. Ezzel egy olyan eszközt kapsz a kezedbe, amivel a töltöttségi szintedet magasan tudod tartani. Amikor gyakorlod a jógát, akkor tudatosul benned, hogy meg tudsz érkezni a jelenbe. Később eljutsz oda, hogy egy teljes jógaóra alatt jelen tudsz lenni. Ezt a megtapasztalást és megélést aztán az élet minden területén tudjuk alkalmazni.

– Ha már az újonnan indulóknál, vagy kezdőknél tartunk, mit tudsz javasolni azoknak, akik szívesen kipróbálnák, de aggályaik vannak azzal kapcsolatban, hogy belevágjanak a jógába?

– Csak annyira legyen nyitott, hogy eljön az első alkalomra. Semmi más nem kell hozzá. Onnantól kezdve úgyis mindenki meglátja, hogy mit kaphat a jógától. Pont a napokban hívott fel egy hölgy, azzal, hogy ő szeretne jóga órákra jönni hozzám, viszont semmilyen előképzettsége, tapasztalata nincs ezzel kapcsolatosan. Megnyugtattam, hogy semmire nincs is szüksége ahhoz, hogy elkezdje.

– Melyek azok a gyakori élethelyzetek, amelyekre megoldás lehet a jóga? Milyen élettani hatásai vannak? Milyen problémákkal keresnek meg általában?

– Igen széles a spektrum, de általában olyan problémákkal keresnek meg, hogy „állandóan agyalok”, „nem tudok kiszakadni a mókuskerékből”, „fáj a hátam”, „fáj a derekam”, „fáj a nyakam”, „fáj a gerincem”. Én nem akarok rábeszélni senkire semmit, de amivel eddig megkerestek, azok a problémák javarészt meg is szűntek idővel. Ezenkívül a jóga mindenkié, kortól, nemtől függetlenül. Én mindig azt szoktam mondani, hogy mindenki élje meg saját maga a pozitív változást, és ne más példájából induljanak ki. Én egyfajta bázisként, segítőként vagyok jelen az órákon, aki csak elindít mindenkit egy úton; a változáson azonban mindenki saját maga megy végig.

Konkrét visszajelzések alapján viszont elmondhatom, hogy a jóga által sokaknak lett sokkal jobb a stressztűrő képessége, megszűntek ízületi fájdalmak, jóval rugalmasabbnak érzik a testüket. Többen arról számoltak be, hogy jobban alszanak, amióta jógáznak, és a hétköznapi stresszhelyzeteket türelmesebben kezelik.

– Van-e bármilyen jógához kapcsolódó filozófia, vagy életvezetési módszer? Sokan valamilyen megfoghatatlan keleti valláshoz, vagy gondolkodásmódhoz kapcsolják a jógát. Mennyire valós ez?

– A jóga egyik meghatározó része a meditáció. Ezt sokan összekeverik a relaxációval, pedig az teljesen más tevékenység. A meditáció egy önismereti út. Lehet, hogy ez valakinek valami misztikus dolognak tűnik. Ez egy gyakorolható empirikus út. Inkább arról van szó, hogy a jóga gyakorlatok által kialakult stresszmentes állapotunkat könnyebben meg tudjuk tartani, ezáltal nyugodtabbá, türelmesebbé, higgadtabbá válhatunk a hétköznapokban. Így jöhetünk rá nagyon sok mindenre önmagunkkal kapcsolatosan is, de a jóga nem az iskolapad. Nem ad konkrét utasításokat, vagy házi feladatokat.

– Technikailag hogyan kell elképzelni egy jóga órát? Milyen részekből épül fel?

– A munkám során nagyon fontos, hogy a vendégekre rá tudjak hangolódni, felmérve, hogy aktuálisan milyen energiaszinten, milyen hangulatban van a csapat. Mondhatom, hogy nincs két egyforma alkalom, vagyis nem egy kötött séma szerint épülnek fel a gyakorlások. Ahogy azt említettem is, a jóga részét képezi a meditáció, illetve a légzőgyakorlatok végzése is. Ennek hatalmas jelentősége van, hiszen a fizikai gyakorlatoknak is fontos tényezője. Az órák végén pedig egy levezető relaxációval zárunk, mellyel megszabadulhatunk a felgyülemlett stressz jelentős részétől.

– Mi a legnagyobb tévhit a jógával kapcsolatosan?

– Egyszer egy újonnan érkezett vendég azt mondta, hogy őt a férje küldte el jógázni, mert ott úgyis csak ücsörögni kell egy szőnyegen. Talán ezt mondanám a legnagyobb tévhitnek, ez ugyanis nem a lusták sportja.