A fiatalok öngondoskodással kapcsolatos attitűdje továbbra is a legerősebb a generációk között, miközben nőtt a hosszabb távon tervezők és a megtakarítással rendelkezők aránya is. Az OTP Bank kedden délelőtt sajtótájékoztatóján ismertette az öngondoskodással kapcsolatos felmérés eredményeit – olvasható a Bank360 összefoglalójában.
Az OTP Öngondoskodási Index három területből áll össze: az attitűd azt mutatja meg, hogyan gondolkodnak az emberek a jövőjükről és saját felelősségükről; az aktivitás a konkrét öngondoskodási lépéseket méri; a kommunikációs alindex pedig azt, mennyire van jelen a téma a médiában, a banki tájékoztatásban és a mindennapi beszélgetésekben.
Az összesített index 2026-ban 51 ponton állt, az előző évi 53 pont után. A változást elsősorban a kommunikációs alindex 38-ról 33 pontra történő visszaesése okozta, miközben az aktivitási alindex 60-ról 61 pontra emelkedett. Az attitűd alindex pontszáma 59-ről 57 pontra csökkent az előző évhez képest. Az elmúlt hónapok különösen sűrű közéleti és információs környezetében a hosszabb távú pénzügyi tervezéshez kapcsolódó témák kevesebb figyelmet kaphattak, ezt az OTP kutatása lehetséges háttértényezőként kezeli, közvetlen ok-okozati összefüggést nem állapít meg.
„Az idei eredmények fontos tanulsága, hogy érdemes külön vizsgálni az öngondoskodás társadalmi láthatóságát és az emberek tényleges aktivitását. Miközben egy rendkívül sűrű információs környezetben a téma kevesebbszer jelent meg a nyilvánosságban, az aktivitási mutató stabil maradt, és több kedvező folyamat is látható: a kutatás eredményei azt mutatják, hogy az emberek továbbra is foglalkoznak a jövőjükkel, és valamivel többen gondolkodnak hosszabb időtávban”
– emelte ki Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási szolgáltatások területének vezetője a kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.
CIKKAJÁNLÓ: Ennyivel lehetünk gazdagabbak a megtakarítási támogatással
A fiatalok pozitív attitűdje tartósnak bizonyul
A 18–29 évesek attitűdindexe továbbra is a legerősebb a vizsgált generációk között, miközben öngondoskodási eredményük stabil maradt. Körükben a jövő miatt szorongók aránya egy év alatt 38 százalékról 31 százalékra csökkent, a teljes vizsgált korcsoportot tekintve az arány 42-ről 39 százalékra mérséklődött. A fiatalok számára a jövőtudatosság egyre fontosabb: az OTP Nyugdíjpénztár új belépőinek 42 százaléka, míg az OTP Egészségpénztár új belépőinek 44 százaléka 35 év alatti. A fiataloknál tehát nem újabb látványos ugrás, hanem a korábban kialakult kedvező hozzáállás fennmaradása a legfontosabb eredmény.
A kutatás alapján a legfiatalabb felnőtt generáció pénzügyi tudása az idősebb korosztályokénál többféle forrásból épül fel. A családi minták és a baráti kör mellett a tanulmányok, a digitális csatornák, valamint egyre inkább a mesterséges intelligencián alapuló megoldások is szerepet kapnak a pénzügyi tájékozódásban. A következő lépés az, hogy a pozitív attitűd minél több fiatalnál rendszeres megtakarításban és hosszabb távú döntésekben is megjelenjen.
Többen terveznek hosszabb távra és rendelkeznek megtakarítással
Az öt-tíz éves célokban gondolkodók aránya 12,5 százalékról 14,5 százalékra nőtt. A javulás elsősorban a 30–49 éves korosztályokban látható, miközben a válaszadók többsége továbbra is rövidebb időtávban tervez. A megtakarítással rendelkezők aránya 74-ről 75 százalékra emelkedett, és csökkent azoké, akik egyáltalán nem tesznek félre. Ugyanakkor inkább az alkalmi megtakarítás vált gyakoribbá: sokan akkor takarítanak meg, ha az adott hónapban marad erre fordítható összegük. A rendszeres, előre tervezett megtakarítás aránya összességében nem nőtt érdemben.
A nyugdíjas évekkel kapcsolatban a válaszadók mintegy kétharmada arra számít, hogy az állami nyugdíjat saját forrásból is ki kell majd egészítenie. Azok között, akik kiegészítő forrással számolnak, 35-ről 38 százalékra nőtt a megtakarításokra, biztosításokra vagy pénztári megoldásokra támaszkodók aránya.
CIKKAJÁNLÓ: Egészség- és nyugdíjpénztár: hogyan érdemes megtervezni a befizetéseket?
„A megtakarítással rendelkezők arányának növekedése biztató jel, de a pénzügyi biztonság szempontjából az is meghatározó, hogy mennyire tudatosan és rendszeresen készülünk a jövőre. Ha csak akkor teszünk félre, amikor a hónap végén marad rá pénzünk, nehezebb hosszú távú célokat építeni. Éppen ezért fontos, hogy a megtakarítás a mindennapok részévé váljon, és az egyéni élethelyzethez igazodó, fenntartható pénzügyi szokássá alakuljon”
– hangsúlyozta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója.
A rendszeresség kialakítása közös feladat
A kutatás eredményei alapján a következő lépés az alkalmi félretétel rendszeres pénzügyi rutinná alakítása. Ez nem kizárólag az egyén feladata: az oktatásnak, a családi mintáknak, a pénzügyi intézményeknek és a szabályozói-intézményi környezetnek egyaránt szerepe van abban, hogy a tudatos döntésekhez megfelelő ismeretek és könnyen elérhető eszközök álljanak rendelkezésre.
A kutatás szerint a pénzügyi kérdések iránt nyitottabbak jellemzően magasabb öngondoskodási szinttel rendelkeznek. A tanulmányok során megszerzett pénzügyi ismeretek pedig gyakrabban jelennek meg azok körében, akik hosszabb időtávban gondolkodnak. Ez is azt jelzi, hogy a pénzügyi edukáció nem egyszeri kampány, hanem hosszú távú szemléletformálási feladat.
Forrás: Bank360 / Kiemelt fotó: Google, illusztráció
