A csúcsokat döntő melegen túl az UV-sugárzás is szélsőséges értékeket ért el az elmúlt időszakban is. Az ilyen hőhullámok idején nemcsak a keringésre kell fokozottan figyelni, hanem a bőrünkre is: a bőrrákok közül a melanóma a legveszélyesebb, rendkívül gyorsan képez áttéteket, és a közhiedelemmel ellentétben nem csak a közvetlen napfénynek kitett testfelületeken alakulhat ki.
A legveszélyesebb bőrdaganat: gyors áttétképzés, sokféle kockázati tényező
ÉRDEMES TUDNI: A melanóma a bőr színét adó pigmenttermelő sejtek, a melanociták rosszindulatú daganata, amelyet agresszív áttétképző hajlama tesz különösen veszélyessé: a nyirok- és véráramon keresztül rendkívül gyorsan eljuthat a tüdőbe, a májba, az agyba vagy a csontokba is.
Fokozottan veszélyeztetettek azok, akiknek az átlagosnál több vagy szabálytalan alakú anyajegyük van, akiknél a családban már előfordult a betegség, vagy akik gyermekkorukban hólyagos napégést szenvedtek el. A kockázat igazoltan nagyobb a fehér bőrű, világos szemű és hajú – különösen a vörös hajú – embereknél.
Az otthoni önvizsgálatnál a könnyen megjegyezhető ABCDE-szabály nyújt támpontot: érdemes figyelni az anyajegy aszimmetriájára (A), szélének szabálytalanságára (B), színének elváltozására vagy sötétedésére (C), átmérőjének növekedésére (D), valamint a forma vagy a felszín változására (E). Ha ezek közül bármelyik jel, vagy a többitől látványosan elütő, úgynevezett „rút kiskacsa” elváltozás megjelenik, indokolt mielőbb bőrgyógyászhoz fordulni.
Tévhitek, amelyek hamis biztonságérzetet adnak
A melanómával kapcsolatban több olyan tévhit is él a köztudatban, amely félrevezetheti az embereket. Sokan gondolják például, hogy a daganat csak azokon a testrészeken alakulhat ki, amelyeket ér a nap – valójában a melanóma a testfelszín bármely pontján megjelenhet, akár olyan rejtett területeken is, mint a talp, a köröm alatt, a fejbőr, a fül mögötti régió vagy a szájüreg, hiszen az UV-fény provokáló hatása mellett a genetikai tényezők és a mutációk is szerepet játszanak a kialakulásában.
CIKKAJÁNLÓ: Akkora stressznek van kitéve a szervezet a hőségben, hogy az a női hormonrendszer működését is befolyásolhatja
Az is tévhit, hogy üveg mögött, autóban vagy felhős időben védve lennénk: az UVA-sugarak a vékonyabb felhőrétegen és az ablaküvegen is akadálytalanul átjutnak, ezért aki sokat vezet vagy napos irodai ablak mellett dolgozik, annak arcon, kézfejen és karokon is indokolt az UVA-védelmet nyújtó fényvédő használata.
Bár a melanóma valóban a fehér bőrű populációban a leggyakoribb, a sötétebb bőrűek és az ázsiai emberek sincsenek biztonságban: náluk az akrolentiginózus melanóma a leggyakoribb altípus, amely a kiemelkedő testrészeken – például az ujjakon, a sarkon vagy a fülön – jelentkezik, és mivel sokszor csak későn, előrehaladott stádiumban fedezik fel, a prognózisa is rosszabb.
Az sem igaz, hogy a melanóma kizárólag az idősek betegsége: míg egyes bőrdaganatok, mint a basalioma, jellemzően idősebb korban alakulnak ki, a melanóma a fiatalabb generációkat is érinti, és gyakran már 20-30-40 éves korban megjelenik.
Végül a szolárium sem biztonságos alternatíva: a rendszeres szoláriumhasználat igazolt kockázati tényező, mivel a csövek döntően UVA-sugárzást bocsátanak ki, amely mélyebbre hatol a bőrben, károsítja a kollagén- és elasztikus rostokat, felgyorsítja az öregedést és sejtkárosodást okoz.
CIKKAJÁNLÓ: Öngondoskodás Világnapja: mire van szükségünk a jóllétünk megteremtéséhez?
Napvédelem és önvizsgálat: így csökkenthető a kockázat
A melanóma kialakulásában a túlzott UV-terhelés az egyik legfontosabb, magunk által is befolyásolható kockázati tényező. A fényvédelemről nem csak napsütéses időben érdemes gondoskodni, hiszen a káros sugarak a vékonyabb felhőrétegen is áthatolnak, a déli órákban pedig lehetőség szerint kerülni kell a közvetlen napsütést: 11 és 16 óra között célszerű árnyékba húzódni, vagy széles karimájú kalapot és jó minőségű, UV-szűrős napszemüveget viselni.
Vízparton és havas tájakon még fokozottabb védelemre van szükség, mert a víz és a hó visszaverik az UV-sugarakat, ezért strandoláskor érdemes vízálló fényvédőt választani, és azt rendszeresen újra kenni.
A gyermekek bőrére különösen érdemes figyelni, hiszen a fényvédelem szabályait már kiskorban célszerű megtanítani és következetesen betartani – a gyermekkori, különösen a hólyagos napégések ugyanis jelentősen növelik a későbbi melanóma kialakulásának kockázatát.
A fényvédelem mellett fontos a bőr állapotának rendszeres megfigyelése is: ha bármilyen új vagy megváltozott anyajegy jelenik meg, érdemes mielőbb bőrgyógyászhoz fordulni, ahelyett hogy az elváltozás megfigyelését hosszabb időre halasztanánk.
A korai felismerés életeket menthet
A melanóma esetében a teljes gyógyulás és a hosszú túlélés kulcsa a korai diagnózis: minél hamarabb szűrik ki és távolítják el az elváltozást, annál nagyobb a siker esélye. Ehhez javasolt háromhavonta alapos otthoni önvizsgálatot végezni, valamint évente – a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozóknak pedig félévente – dermatoszkópos bőrgyógyászati szűrésen részt venni.
Forrás: BiztosDöntés.hu / Kiemelt fotó: Istenhegyi Magánklinika
