Egy rövid interjú-sorozatot indítottunk, melynek keretében a Tolna Vármegyei Önkormányzat tagjaival és a vármegye néhány települési polgármesterével tárgyalunk helyi, vármegyei és esetenként országos témákat. Az előző részekben Orbán Attilával és Zsikó Zoltánnal, a Tolna Vármegyei Önkormányzat jelenlegi alelnökeivel beszélgettünk, valamint Szabó Péter, Paks polgármestere adott exkluzív interjút portálunknak. Most következő cikkünkben Dombóvár polgármestere, Pintér Szilárd, a Fidesz-KDNP vármegyei listájának képviselő-jelöltje számolt be az elmúlt évekről, illetve kitekintettünk a várható jövőképekre is.
TMH: Önnel is az elmúlt évek értékelésével kezdjük a beszélgetést. Azt kijelenthetjük, hogy nem voltak könnyűek a mögöttünk álló esztendők egyik önkormányzatnak, de mondhatjuk, hogy senkinek sem. Az elmúlt öt évben jelen volt a COVID-járvány, valamint az orosz-ukrán háború hozadékai is nehezítették a mindennapi életet – hogy csak a nagyobb eseményeket említsük. Ennek ellenére tudvalevő, hogy Dombóvár is számos végrehajtott beruházással, fejlesztéssel büszkélkedhet. Hogyan értékeli az elmúlt öt évet?
Pintér Szilárd: 2019-ben úgy gondolom, hogy erőn- és várakozáson felül teljesítettünk az önkormányzati választásokon, hiszen 17 évnyi baloldali városvezetés után a dombóváriak véleményt nyilvánítottak és a változást, a nyugalmat, a békét találták elfogadhatónak. Ennek köszönhetően nyolc képviselőtársam és jómagam, az összes választókörzetben megnyertük a választásokat. 2019-ben nyilván tele voltunk reményekkel és tervekkel, és megítélésem szerint olyan évek jöttek, amiről senki nem álmodott, hiszen a pandémia két évét követően a háború is olyan gazdasági válságot hozott magával, ami alapjaiban megrengette az egész világot. Mindezek ellenére mi megpróbáltunk előre menekülni. Én úgy vallom, hogy nem szabad várni a jószerencsére, aktívan tenni kell az eredményekért. Kihívásokkal teli időszak kezdődött, hiszen az előző vezetés mintegy húsz olyan pályázatot adott be, ami rosszul, vagy egyáltalán nem volt előkészítve. De megtettünk mindent, hogy ezek közül a lehető legtöbbet sikerre tudjuk vinni, és bár több százmilliós plusz forrásokra kellett még pályázzunk ezekhez, végül több fejlesztést is sikerült megvalósítsunk. Sok egyéb mellett köznevelési intézményeket, vagyis bölcsődét, óvodákat, iskolát, csapadékvíz-elvezető rendszert, ipari parkot, egészségügyi intézményt fejlesztettünk, így összefoglalva elmondhatom, hogy ahhoz képest, hogy mekkora hátrányból indultunk, igen eredményes ciklust zárunk. Van még természetesen restanciánk, de már kész tervekkel rendelkezünk a következő időszakra is. Számos pályázat ügyintézése párhuzamosan fut jelenleg is, többek mellett útfejlesztési projektekre is készülünk. Hiszem, hogy az elkövetkező időszakban a megkezdett munkákat folytatni tudjuk, de kampányunk szlogenje nem rólunk szól, hanem a 18 ezer dombóváriról, hiszen nekik kínálunk olyan alternatívát, olyan utat, aminek még csak az elején vagyunk, de amit együtt be tudunk járni.
TMH: Említette a közintézményekhez kapcsolódó beruházásokat. Ezeknél fenntartóként is működik az önkormányzat?
P.SZ.: Nagyon fontos gondolat ezzel kapcsolatosan, hogy 2019. után kiváló kapcsolat alakult ki különböző egyházakkal. Olyan tárgyalásokat tudunk folytatni, melynek eredményeképpen több közintézményünk is egyházi fenntartásba került. Továbbá az önkormányzat szociális ellátórendszerének fenntartását a Máltai Szeretetszolgálat végzi 2020. óta, valamint a szakképző iskolánk fenntartása is átkerült a szervezethez. A református egyház a fenntartásába került óvodát fejlesztette, a katolikusok egy teljesen új, négy csoportszobás óvoda építésébe kezdtek. Nagy dolog volt az is, hogy az evangélikus egyház megkeresett minket, hogy szívesen vállalnák a belvárosi iskolánk fenntartását. Ezt nagyon nagy arányban, mintegy 85%-ban támogatták az iskolába járó diákok szülei is, ennek köszönhetően ez a fenntartóváltás is megtörtént. Nagyon fontos, hogy az intézmények épületei önkormányzati tulajdonban maradnak, viszont már mostanra olyan infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre a fenntartók, amelyek meghaladták volna az önkormányzat lehetőségeit.
TMH: Az látszik a válaszaiból, hogy a mostani városvezetés nagy hangsúlyt fektet a családbarát fejlesztésekre, intézkedésekre. Ez mennyire helytálló így?
P.SZ.: Abszolút. Annyival egészíteném ki, hogy nagyon fontos, hogy egy keresztény értékrend mentén gondolkodunk és hozunk intézkedéseket. Ezt én otthonról hozom. 21 éve vagyok polgármester, korábban az egyik szomszédos település vezetője voltam, valamint több mint 10 évig a járás önkormányzati társulásának elnökeként is dolgoztam. Az értékrendemnek megfelelően, már ebben az időszakban kialakult egy nagyon erős kapcsolat az egyházakkal, így mikor polgármester lettem Dombóváron, igen sok megkeresést kaptam részükről. De ahogy említettem is, minden eddigi fejlesztésünk és a jövőbeni tervek is azt a célt szolgálják, hogy a fiatal családokat sikerüljön itt tartani, vagy visszacsábítani Dombóvárra. Nagyon fontos továbbá, hogy az egészségügyi intézményeink is megfelelően működjenek. Ehhez kapcsolódóan fontos elmondanom, hogy rendkívül nagy feladat az SZTK felújítása és a normális üzemelésének biztosítása. Volt egy 300 millió forintos elnyert pályázatunk az SZTK felújításának első ütemére, és miután megkezdődtek a munkálatok, félúton a kivitelező levonult és félbehagyta a munkát. Továbbá centralizálták a kórházakat, és mostanra az a helyzet állt elő, hogy nincs igazgatója a vármegyei kórháznak, így a dombóvárinak sem. Most arra törekszünk, hogy egy egyedi kormányzati döntés alapján mintegy 1,5 milliárd forintból teljeskörűen felújítsuk az intézményt. Ehhez majd az is kell, hogy az újonnan kinevezett kórházigazgatóval közösen végig tudjuk vinni ezt a beruházást.
TMH: Van még olyan egészségügyi, vagy sportcélú létesítmény, melynek tervezik a felújítását?
P.SZ.: Van egy nagyon rossz állapotban lévő uszodánk, amire húsz éve nem költött senki egy forintot sem, mellette van egy düledező lőterünk, van egy szintén fejlesztésre szoruló sportcentrumunk, és van egy ugyancsak rossz állapotban lévő tekepályánk. Ebből jött az a gondolatunk, hogy létre szeretnénk hozni egy multifunkciós sportkomplexumot. Ebben helyet kapna egy kosárlabdacsarnok, az uszoda, a tekepálya, valamint a lőtér is. A lőteret nagyon fontosnak tartom azért is, mert a középiskolában rendészeti képzés is folyik, melyben a diákoknak kötelező óraszámban van lövészeti oktatása is. De nyilván sokak mellett a rendőrség is tudná használni, vagy akár a vadászok számára is hasznos lehet. Akár bérbe is lehetne adni mind a tekepályát, mind a lőteret, így bevétel is származhatna belőle. Ez a projekt már olyan előrehaladott állapotban van, hogy teljesen kész kiviteli tervekkel rendelkezünk, melyek elkészítésére mintegy 235 millió forint állami támogatást kaptunk még 2023-ban. Konkrétan a legapróbb részletekig minden kiviteli terv elkészült, most már csak arra várunk, hogy az illetékes minisztériumban a közbeszerzési eljárásokat el tudják indítani.
TMH: Milyen a kapcsolata az önkormányzatnak a városban működő civil szervezetekkel? Velük kapcsolatosan milyen jövőbeni együttműködéseket terveznek?
P.SZ.: Már az elmúlt ciklus elején is nagyon fontosnak tartottuk, hogy megerősítsük a civil társadalmat a városban. Ennek céljából létrehoztunk egy sport szövetséget és egy civil szövetséget. Mindkét szövetség választott magának egy öttagú elnökséget, amit Tanácsnak hívunk. Ez abból a szempontból előremutató, hogy az önkormányzat a szövetségeknek juttatott támogatások elosztásában nem vesz részt, a szövetségek önállóan gazdálkodhatnak a kapott pénzekkel. Mi a költségvetésünkben meghatározunk egy összeget, ezt kapja a két szövetség. 2020-ban az első költségvetésünk elfogadásakor a sportszövetség 20 millió forintot, 2024-ben már 60 millió forintot kapott. A civilek 2020-ban 2 millió forintot kaptak, idén pedig már 6 milliót. Tehát meg tudtuk háromszorozni a nekik járó támogatást. Fontos azt is megemlítenem, hogy vannak helyi ösztöndíjprogramjaink is. Az elmúlt években – részben ezeknek is köszönhetően – Tehetségbarát Önkormányzat lettünk, valamint az Idősbarát Önkormányzat díjat is elnyertük. Ezek mögött rengeteg munka van, és reméljük, hogy ezek is tükrözik komoly szándékainkat. Természetesen öt év alatt nem lehet ledolgozni egy húsz éves hátrányt, de azt mondhatom, hogy komoly előre lépések történtek, és reméljük, hogy folytathatjuk is a megkezdett folyamatokat.
TMH: Ehhez kapcsolódóan mit gondol, hol fonódhatnak össze a dombóvári és a Tolna vármegyei fejlesztések, célok a jövőben?
P.SZ.: Dombóvárnak van egy nagy hátránya, amit nem tudunk leküzdeni, ez pedig az, hogy nálunk helyben nincsen felsőoktatás. Ebből fakadóan a fiatalok kötődését a városhoz, dombóvári identitásukat már gyermekkorban ki kell tudjuk alakítani. A középiskola után már nagyon sokan elmennek valahova tovább tanulni, ami viszont jó visszajelzés arra, hogy jó középiskolák működnek Dombóváron. Ezeket a fiatalokat szeretnénk a felsőfokú tanulmányaik elvégzése után visszahozni Dombóvárra, ennek érdekében 18 éves korukig el is követünk mindent. Nyilvánvalóan ebben akkor járhatunk sikerrel, ha a visszatérő fiatalok tudnak itt családot alapítani, otthont teremteni, és munkahelyet is találnak helyben, vagy a közelben. Most például az ipari parkunk fejlesztése ebbe az irányba mutat, valamint a helyi vállalkozások megbecsülése is pont ezért fontos. Hangsúlyos lehet még, akár ebből a szempontból is több olyan infrastruktúra-fejlesztés is, ami a térséggel való könnyebb kapcsolódást szolgálja. Ilyen lehet a Dombóvár-Kaposvár gyorsforgalmi út megépítése is, ami nagyon előnyös lenne mindkét város gazdasági fejlődésének szempontjából is. De szeretnénk a fő terünket is rendezni, a volt zeneiskola épületét felújítani, megjegyzem, pont ezen a projekten dolgozunk, és szeretnénk mintegy 1,5 milliárd forintból helyi utakat felújítani. A fiatalok helyben tartása teljesmértékben összecseng a vármegye céljaival és érdekeivel, hiszen csak így lehet jövője Dombóvárnak és Tolna vármegyének is. Ezért szeretnénk tovább dolgozni a következő időszakban is.
Fotó: Pintér Szilárd
