Hétfőn bemutatták a Paksi Atomerőmű hűtővízére vonatkozó új ajánlást, amely tisztázza, milyen feltételekkel lehet túllépni a 30 fokos Duna-hőmérsékleti határt a 2024-ben elfogadott szabályozás alapján. A kivételszabály alapján az energiaügyi miniszter akkor engedélyezheti a határérték meghaladását, ha a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület által meghatározott vízhőmérsékleti és vízhozam-értékek, valamint a MAVIR ellátásbiztonsági értékelése ezt indokolttá teszi – amit évente legfeljebb 15 alkalommal lehet alkalmazni – írja a Portfolio.
Az Energiaügyi Minisztérium sajtótájékoztatóját Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár nyitotta meg, aki úgy fogalmazott:
abban az időszakban élünk, amikor az atomenergia a reneszánszát éli.
Emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok fele osztja azt a nézetet, miszerint a nukleáris energia elengedhetetlen a biztonságos energiatermeléshez. Példaként hozta fel a közelmúltbeli spanyol áramválságot, amely szerinte egyértelműen megmutatta, mekkora szükség van a „forgótömeggel rendelkező” erőművekre a megújulók hektikus termelése mellett.
Kiemelte, hogy Magyarországon az atomenergia jelenleg az áramtermelés mintegy 45 százalékát adja, miközben a felhasználás körülbelül egyharmadát fedezi:
csak Franciaországban, valamint Szlovákiában nagyobb a nukleáris arány
– tette hozzá Steiner Attila, aki azt is elmondta, hogy „az üzemidő-hosszabbításnak köszönhetően akár 2050-ig is megbízhatóan termelhet energiát a Paksi Atomerőmű”.
A téma kapcsán nagy hangsúlyt kapott a klímaváltozás is. 2024 volt a legmelegebb év azóta, hogy 1901-ben megkezdődtek a mérések. A Duna vize az 1980-as évekhez képest mára átlagosan 3 °C-kal melegebb – hívta fel a figyelmet.
A sajtótájékoztatót Lantos Csaba energiaügyi miniszter folytatta, aki emlékeztetett: az érvényben lévő szabályok még az 1970-es évek – tehát a Paksi Atomerőmű kivitelezésének idején jellemző – időjárási viszonyaihoz igazodtak. Ennek következtében tavaly több olyan eset is előfordult, amikor a hatályos előírások alapján
lényegében le kellett volna állítani a Paksi Atomerőművet.
Ezért döntött úgy a kormány tavaly, hogy egy új rendeletben lehetőséget biztosít a főszabálytól való eltérésre, és a részletszabályok kidolgozására létrehozta a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testületet:
A hatályos előírások szerint a Duna vizének hőmérséklete a hűtővíz-kibocsátástól számított 500 méteren belül nem haladhatja meg a 30°C-ot, ezért az erőmű már 29,5°C-nál megkezdi teljesítményének fokozatos csökkentését. Eszerint ha visszaengedett hűtővízzel együtt a vízhőfok meghaladja a határértéket, akkor az erőmű saját szabályozása szerint 0,1 °C-onként 80 MW-tal kell csökkenteni a teljesítményt.
De mit tartalmaz a tanácsadó testület által kidolgozott javaslat – hogyan lehet eltérni az előírásoktól?
- Ha a meteorológiai és vízügyi előrejelzések tartós hőséget és alacsony – a megszokott 2500 helyett mindössze 900 köbméter/másodperces – vízhozamot mutatnak, a Paksi Atomerőmű tehet javaslatot (részletes tájékoztatóban) az eseti eltérésre, amelyet az energiaügyi miniszter felé jeleznek.
- Az ellátásbiztonsági indokot az átviteli rendszerirányító MAVIR is igazolja a szaktárca felé, a beérkezett információk értékelése alapján.
- Ha az engedélyt megadja a döntéshozó, akkor is van egy maximális érték: a visszabocsátott víz legfeljebb 32 °C-os lehet ebben az esetben is.
- Az ellátásbiztonsági szempontokat figyelembe véve a reaktorok teljesítménye ekkor legfeljebb a névleges érték felére csökkenhet, elsődlegesen nukleáris biztonsági okokból.
- Egy évben legfeljebb tizenöt ilyen nap engedélyezhető.
Kell a beavatkozás, de csak a legszükségesebb mértékben
– emelte ki Lantos Csaba, megköszönve a munkacsoportokban dolgozó szakemberek munkáját.
Újságírói kérdésre reagálva a miniszter azt is elmondta, hogy a 30 °C-os limit nem számít kiugróan szigorúnak nemzetközi összehasonlításban. Ráadásul az ilyen hőmérsékleti határértékek jellemzően üzemeltetési szabályzatban szerepelnek, ami rugalmasabban módosítható, mint egy jogszabály – ezért a magyarországi szabályozás még szigorúbbnak is számít.
Forrás: Portfolió / Fotó: MTI ( Illyés Tibor )
