A fiatalok az első lakás vásárlásához szükséges, 10 százalékos önerőt személyi kölcsön, másik tehermentes ingatlanra felvett szabad felhasználású hitel vagy takarékpénztár segítségével is kiegészíthetik – közölte a Duna House pénteken az MTI-vel.
Emlékeztettek az idei évtől élő szabályra, amelynek értelmében a fiataloknak lehetőségük van az eddigi 20 százalék helyett, 10 százalékos önerővel lakást vásárolni, amelyre ráadásul családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül bárki jogosult, aki 41 év alatti, valamint korábban sosem volt 50 százalékot elérő tulajdoni hányada semmilyen ingatlanban.
A közlemény idézte Fülöp Krisztiánt, a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass magyarországi vezetőjét, aki elmondta, a jogszabályi előírás kizárólag a 41 év alatti életkort és a meglévő lakástulajdonnal kapcsolatos korlátozásokat írja ugyan elő, azonban mégsem működik minden banknál automatikusan ez a fajta finanszírozás.
A csökkentett önerő igénybevétele ugyanis függhet a banki ügyfélminősítéstől, de van olyan pénzintézet is, ahol a megvásárolandó ingatlan elhelyezkedésétől függ, vagy éppen a meglévő munkahelyen eltöltött idő számít.
Fontos, hogy ingatlanvásárlásnál a bankok nem a vételár, hanem az értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján hiteleznek, így előfordulhat, hogy a vételárnál alacsonyabb forgalmi értéket állapítanak meg, ami az önerő kiegészítését vonhatja maga után.
Közölték, a lakásvásárláshoz szükséges önerő kiegészítésére az egyik lehetőség a személyi kölcsön igénybevétele lehet.
Arra azonban figyelni kell, a személyi kölcsön felvételének legalább 3 hónappal meg kell előznie a lakáshitel igénylését.
Az igazolt fizetés mértéke is meghatározó, ugyanis a lakáshitel bírálatánál a személyi kölcsön törlesztőrészlete már terhelni fogja a jövedelmet. Elsősorban azonban azt kell mérlegelni, hogy a személyi kölcsön és a jelzáloghitel együttes törlesztője – még ha meg is felel a banki szabályoknak – biztonsággal vállalható-e hosszabb távon is.
Példaként említették, hogy egy 30 millió forintos vételárú lakás megvásárlásához, attól függően, hogy a vevők tudnak-e élni a 10 százalékos önerővel, 3 vagy 6 millió forint önerő szükséges.
Egy 3 millió forintos személyi kölcsön havi törlesztése 8 évre nagyságrendileg havi 50 000 forint, míg 6 millió forintnál már havi 100 000 forint körül alakul. Ehhez kell hozzáadni a 24 millió forintos jelzáloghitel havi törlesztőrészletét, amely 20 éves futamidőre hozzávetőlegesen 180, míg 25 évre 160 000 forint körül alakul.
Amennyiben nincs meg a teljes önerő, akkor megoldás lehet az is, ha az ügyfél a megvásárolandó ingatlanon kívül egy másik tehermentes ingatlant ajánl fel a banknak a jelzáloghitel fedezeteként. Ebben az esetben az önerő egy része, vagy adott esetben akár az egész is „kiváltható” a pótfedezet bevonásával.
Közölték,
egy másik tehermentes ingatlan segítség lehet úgy is, ha az önerőhöz szükséges plusz összeget (vagy akár a teljes önerőt) külön, egy szabadfelhasználású jelzáloghitel formájában igényli az ügyfél.
Így a lakásvásárlásnál már kéznél van a foglaló vagy akár a tervezett teljes önrész.
A szabadfelhasználású jelzáloghitel kamata kedvezőtlenebb, mint a lakáshitelé, ezért a Credipass szakértői szerint érdemes ezt a hitelt mielőbb lezárni.
Felhívták a figyelmet a lakástakarékpénztári megtakarításra is: ennek segítségével 4-5 év alatt már akár egy budapesti garzonlakás önerejét is össze lehet spórolni.
Számítások szerint ugyanis havi 50 000 forintos megtakarítással, 5 év alatt 3,5 millió forintot lehet félretenni az elérhető kamatbónuszokkal, amely egy 35 millió forintos lakás árának 10 százalékát jelentheti – olvasható a Duna House közleményében.
Forrás: MTI / Fotó: Google, Illusztráció