A botrányt egy író és két neves olasz ügyvéd kutatásai robbantották ki, akik eddigi adatgyűjtésük dokumentációját nyújtották be a bíróságnak, mert szerintük az eddig feltártak további vizsgálatokat indokolnak.
A 17 oldalas dokumentum szerint a délszláv háború idején – 1992 és 1996 között –, amikor Szarajevót szerb és bosnyák csapatok ostromolták, sűrűn előfordult, hogy mesterlövészek a város körüli dombokról lőtték a járókelőket az utcán, különösen a hírhedt mesterlövész sikátorban, ahol egy nyílt részen kellett átszaladniuk az embereknek. Becslések szerint legalább 11 ezer civilt lőttek le így.
Az olasz médiában nyilvánosságra hozott nyomozást éppen ezért különös kegyetlenséggel, aljas indokból elkövetett, szándékos emberölés bűncselekménye miatt rendelték el. Az állítás az, hogy abban az időben néhány olasz komoly pénzeket fizetett azért, hogy egy-egy hétvégére Szarajevóba utazzon és ott emberekre lövöldözzön, egyfajta embervadászatként.
Ezek a szélsőjobbhoz köthető, fegyvermániás emberek Triesztből repültek Belgrádba a szerb Aviogenex légitársasággal, amely akkoriban az olasz város repteréről indított járatokat. Belgrádból pedig autóval vitték el őket a Szarajevó környéki dombokra.
A hétvégi mesterlövészet állítólag 80 és 100 ezer euróba került, ha gyermekekre akartak lövöldözni, akkor azért többet kellett fizetni.
A kiszivárgott információk szerint a gyanúsítottak között lehet egy milánói üzletember, akinek jól menő plasztikai sebészete van, de mellette vannak még torinóiak és triesztiek is.
A szerbek szerint ez csak városi legenda
Ezio Gavazzeni író, újságíró már évek óta gyűjtött információkat a szafarikkal kapcsolatban. Egészen pontosan azóta, hogy 2023-ban bemutatták a szlovén filmes Miran Zupanic dokumentumfilmjét, Sarajevo Safari címmel. A filmben elhangoztak tanúvallomások, amelyek arra utaltak, hogy
a boszniai háború idején gazdag külföldiek hajlandóak voltak azért fizetni, hogy elutazzanak Szarajevóba és ott – saját szórakoztatásukra – embereket lőjenek le.
Az ennek nyomán indult vizsgálatot a boszniai főügyészség gyorsan leállította, arra hivatkozva, hogy egy ilyen ügyet a mai napig mélyen megosztott országban szinte lehetetlenség kinyomozni – mondta Gavazzeni a La Repubblicának.. Hozzátette, miután a szerb igazságszolgáltatás azt mondta, hogy ez az egész csak városi legenda és nem foglalkoznak vele, ezért igyekezett Olaszországban megnyitni az ügyet.
Gavazzeni szerint a tanúk között van egy ES kezdőbetűkkel idézett boszniai hírszerző ügynök, aki tudott az eseményekről, és azt állítja, hogy az olasz hírszerzés – amelynek voltak fedett emberei Szarajevóban – 1993-ban kapott információkat a „turistákról”. Szerinte ez pedig azt jelenti, hogy ha értesítették a SISMI-t, akkor bizony a szolgálatok archívumában vagy olasz állami levéltárakban kell lenni róla titkosított dokumentumoknak. Az író hozzátette, az ügynök azt mondta neki, hogy a boszniai hírszerzés legalább öt olaszról jelentett, akiket elkísértek a Szarajevó körüli dombokra, hogy civilekre lőjenek.
Mi az a SISMI?
A SISMI (teljes nevén: Servizio per le Informazioni e la Sicurezza Militare – Katonai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat) olasz katonai hírszerző ügynökség volt 1977 és 2007 között. 1977-ben hozták létre a korábbi SID nevű hírszerző szolgálat kettéválasztásával: a SISDE lett a belföldi, a SISMI pedig a külföldi katonai hírszerzés.
Állítólag hónapokkal később válaszolt az olasz katonai felderítés, hogy a Triesztből indult szafarikat leállították, de ezt követően semmit nem lehetett hallani az ügyről. A bíróságra benyújtott dokumentumokat jegyző egyik ügyvéd, Nicola Brigida azt mondta az őt kérdező El Paisnak, meggyőződése, hogy az ügyészségi vizsgálat eredményeként kiderülhet néhány ember neve, akik felelősek ezekért a szörnyű bűncselekményekért.
Brigida egyébként arról híres, hogy sikerrel derítette ki, hogyan és miként tűntek el ismert olasz közéleti szereplők a 70-es és a 80-as évek latin-amerikai diktatúráiban, így Chilében és Argentínában. Ügyvédtársa, a korábbi bíró, Guido Salvini pedig sikerrel göngyölt fel olasz neofasiszta és terrorista hálózatokat.
Brigida hozzátette, hogy az olasz főügyészség kikéri a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék különböző eljárásainak azon iratait is, amelyek az elmúlt évtizedekben az egykori Jugoszláviában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatosak. Néhány perben ugyanis egyes tanúvallomások egyértelműen utaltak ezekre az úgynevezett háborús turistákra. Szarajevó volt polgármestere, Benjamina Karić, aki 2021 és 2024 között vezette a várost, hivatalos közleményt küldött a milánói bíróságnak, amelyben átadta az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló információkat.
Forrás: Index / Fotó: David Brauchli / Sygma, Getty Images
