Radikálisan emelkedik az idősek aránya a hajléktalanok között Magyarországon, egyre több hetven év feletti ember kerül ebbe az élethelyzetbe – állapította meg felmérésében a Február Harmadika Munkacsoport, amely pénteken ismertette jelentését Budapesten.
Győri Péter, a munkacsoport tagja, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke az immár 28. alkalommal, csaknem 7000 hajléktalan ember megkérdezésével 2025-2026-ban készített felmérés eredményeiről azt mondta, hogy az idős hajléktalanok arányának emelkedése szorosan összefügg az otthoni és intézményes ápolási rendszer összeomlásával, és azzal, hogy az érintettek nem tudják fizetni a rezsijüket. A jelenség erősödésében közrejátszik az is, hogy a kórházakban bezárták az ápolási részlegeket.
A munkacsoport jelentése szerint minden második megkérdezettnek leginkább pénzbeli támogatásra, minden negyediknek pedig élelmiszerre, ruhára vagy éppen ügyintézési segítségre lenne szüksége. Mintegy ezer válaszadó jelölte meg az ápolás-gondozás vagy a mentális segítségnyújtás szükségességét.
A jelentésből kiderül, hogy a hajléktalanok kétharmada nem vagy csupán részlegesen munkaképes. Munkaerőpiaci lehetőségeiket pedig erősen behatárolja, hogy még a munkaképesek is csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Győri Péter elmondása alapján „a hajléktalanok jövedelmi helyzete katasztrofális, többségük 50 ezer forint alatti összegből próbál megélni úgy, hogy jelentős részük adósságokkal is küzd”. A pszichiátriai ellátásra szorulók aránya 30 százalékos, de az ő kezelésükhöz sincs elég szakember – tette hozzá.
A munkacsoport álláspontja szerint ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, szükség lenne az intézményrendszer újjáépítésére, a pszichiátriai betegek, függőségben szenvedők gondozására, a tartósan beteg, önmaguk ellátására képtelen emberek támogatására.
A csoport több konkrét javaslatot is megfogalmazott a hajléktalanok helyzetének javítására. Első lépésként szerintük törölni kellene az alaptörvényből a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmát, valamint a szabálysértési törvényből a hajléktalanságot kriminalizáló passzusokat.
Emellett a valósággal összhangba kellene hozni a szociális törvényt, és a hajléktalanokra is kiterjeszteni a támogatott lakhatási formát – mondta a további javaslatokról Győri Péter.
A munkacsoport egy szintre hozná az egyházi és civil szervezetek állami támogatását, és elengedhetetlennek tartja egy rekonstrukciós program kidolgozását a leromlott intézményhálózat felújítására.
Forrás: MTI / Kiemelt fotó: Shutterstock
