Szeptember 12-én, szombaton nyílt Szekszárdon kiállítás Móser Zoltán fotóművész képeiből, melyben hangsúlyt kapnak ismert írók portréi is. Az 1946. március 11-én született alkotót és új kiállítását Szepesi László mutatja be portálunk olvasóinak.

Bár a megnyitón nem esett róla szó, szinte napra pontosan nyolcvan és fél évvel ezelőtt született Szekszárdon Móser Zoltán, aki most visszatért a városba, hogy a Művészetek Házában az Időbezárva című tárlatán megmutassa életművének legszebb darabjait.
Szekszárdra jött, de szülővárosának Tevelt vallja, mert ott nőtt fel, oda kötik gyermekkori emlékei. A Príma-, és Balogh Rudolf díjas fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja ma Baranyában, Mecseknádasdon él. Mint a kiállítás megnyitóján elmondta, első gépét, egy NDK gyártmányú Werrát az érettségire kapta, és azzal készítette első fényképét Bonyhádon. Érdekesség, hogy ebben a városban csinálta utolsó fotóját is.

Sokezer, írókról készült fekete-fehér fényképének negatívjait az Irodalmi Múzeumnak, színes negatívjait, diáit pedig a Wosinsky Mór Múzeumnak ajándékozta.
Szombaton, Szekszárdon a Művészetek Házában, a kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott dr. Fusz György, aki keramikus-szobrász művésztársként és alpolgármesterként egyaránt képviselte magát az eseményen.

Dr. Fusz György beszédet mond Móser Zoltán kiállításmegnyitóján.
Méltatva a falakon sorakozó képeket, beszélt egy közös álmukról, melyet Móser Zoltán is többször említett: kellene egy olyan hely, ahol nemcsak meghatározott ideig tartó tárlatokon, hanem ahol állandóan láthatók lennének a szekszárdi és a városhoz kötődő művészek alkotásai.
A tárlatot megnyitó Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja arról beszélt, hogy ő, mint építész, a tárgyi világhoz és a benne élő emberekhez másképpen közelit, mint Móser, aki a szépség dokumentálására szenteli idejét. Az építész kicsit a jövőt megelőlegezve, előrevetítve igyekszik szolgálni embertársai boldogságát, míg a valóságot szerető fotográfus, észrevéve a nem észrevettet is, a jelen értékeit mutatja.
Ezt teszi a kiállító is, mégpedig igazi tehetséggel: keresi a világot és varázslatával teszi láthatóvá, sőt érezhetővé a dolgokat. Kiemeli a csöndből kivirágzott embert, a magányt, vagy a szemet, a sugárzást, a zsúfolt világból a dolgok kis csodáit.

A tárlat megnyitóján Lozsányi Tamás orgonaművész Kodály Zoltán Csendes mise című orgonaművének részleteit, annak zárótételét, az Ite missa est-et szólaltatta meg.
Moser Zoltán képei november 28-ig láthatók Szekszárdon, a Művészetek Házában.


Forrás / Fotók: Szepesi László













