Sokan tapasztalják, hogy egy kiadós alvás vagy egy pihenéssel töltött hétvége után sem érzik magukat kipihentnek. A tartós fáradtság hátterében azonban nem feltétlenül az alváshiány áll. A kutatók szerint az idegrendszer működése is szerepet játszhat abban, miért érezzük magunkat folyamatosan kimerültnek.
Egy hosszú munkanap vagy intenzív fizikai terhelés után természetes, hogy elfáradunk. Más a helyzet azonban akkor, amikor a kimerültség tartósan fennáll, és a pihenés sem hoz érezhető javulást.
A Telex október 29-én megjelent cikke szerint egy kutatási eredményeket összesítő elemzés alapján a felnőtt lakosság 20,4 százalékát érinti az általános fáradtság. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden ötödik felnőtt tapasztalja ezt a problémát.
A jelenség gyakorisága ellenére a tudomány még mindig nem tudja pontosan megmagyarázni, miért alakul ki egyes embereknél tartós kimerültség.
Nem ugyanaz a fáradtság és az álmosság
A szakemberek szerint fontos különbséget tenni az álmosság és a tartós fáradtság között.
Az álmosság rendszerint enyhül, ha megfelelő mennyiségű és minőségű alváshoz jutunk. A tartós fáradtság viszont akkor is megmaradhat, ha valaki eleget alszik.
A kimerültség ráadásul nem mindenkinél jelentkezik ugyanúgy. Egyesek fizikai gyengeséget, elnehezülő végtagokat tapasztalnak, mások inkább szellemi fáradtságról, koncentrációs nehézségekről számolnak be.
A tartós fáradtság több betegséghez is társulhat, és bizonyos gyógyszerek vagy kezelések mellékhatásaként is jelentkezhet. Ugyanakkor önmagában nem azonos a krónikusfáradtság-szindrómával, amely különálló egészségügyi állapot.
Az agy működésében is keresik a választ
A Telex által bemutatott kutatásban Anna Kuppuswamy, a Leedsi Egyetem idegtudósa azt vizsgálja, hogyan függhet össze a fáradtság az idegrendszer működésével.
A szakember szerint a tartós kimerültség nem magyarázható kizárólag a fizikai teljesítőképesség csökkenésével. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki megfelelően teljesít egy feladatot, mégis rendkívül fáradtnak érzi magát.
Az egyik vizsgált elképzelés szerint az idegrendszer megváltozott módon dolgozhatja fel a testből érkező jelzéseket. Emiatt bizonyos ingerek erősebben tudatosulhatnak, és hozzájárulhatnak a kimerültség érzéséhez.
Ez egyelőre tudományos feltételezés, nem bizonyított, minden esetre érvényes magyarázat.
Miért érezheti két ember teljesen másként a fáradtságot?
A kutatások arra is rámutatnak, hogy a fáradtság rendkívül személyes élmény.
Két ember akár hasonló mértékű kimerültséget is tapasztalhat, miközben egészen eltérő panaszokról számol be. Ennek egyik lehetséges oka, hogy az idegrendszer különböző módon dolgozza fel az izmokból, a belső szervekből és a környezetből érkező információkat.
A tudósok agyi aktivitásbeli eltéréseket is találtak fáradtsággal élő embereknél, ám ezek nem egyetlen meghatározott agyterülethez kapcsolódtak. A kutatók ezért tovább vizsgálják, milyen közös idegrendszeri folyamatok állhatnak a különböző betegségekhez társuló fáradtság mögött.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Az időnként jelentkező fáradtság önmagában nem feltétlenül utal betegségre. Ha azonban a kimerültség tartósan fennáll, pihenésre sem javul, vagy már a mindennapi tevékenységeket is megnehezíti, érdemes háziorvoshoz fordulni.
A panasz mögött többféle egészségügyi probléma is meghúzódhat, ezért fontos, hogy az okát szükség esetén kivizsgálják.
A kutatások egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tartós fáradtság összetett jelenség. Nem mindig vezethető vissza egyszerűen a kevés alvásra, a fizikai terhelésre vagy a motiváció hiányára.
Forrás: Telex / Fotó: Google, illusztráció
