A nyári kánikula nemcsak a hőérzetünket tolja a határokig, hanem az építőipar fizikai és technológiai tűréshatárát is. Ma már egyre többször kell trópusi forrósággal számolni, ami a legalapvetőbb feladatokat is megnehezíti. Hogyan alakítja át az építőipart a klímaváltozás?
„Ma már például nem lehet ugyanúgy betonozni nyáron, mint húsz évvel ezelőtt. A megváltozott klíma precíz munkaszervezést, anyagismeretet és előrelátást követel. Ami korábban csak egy lehetőség volt, például adalékszert használni vagy időzíteni a munkát, ma már gyakorlatilag alapfeltétel a minőségi kivitelezéshez. Aki nem alkalmazkodik, az minőségi problémákkal, későbbi javításokkal, sőt akár reklamációval is szembesülhet” – figyelmeztet Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A szabványok szerint, ha a hőség tartósan fennáll, és a levegő hőmérséklete tartósan meghaladja a 35 °C-ot, nem ajánlott betonozni. Ilyenkor ugyanis nemcsak az emberi teherbírás csökken, hanem a betoné is: a cement gyorsabban kezd megkötni, a víz túl gyorsan elpárolog, a friss beton pedig elveszti a megfelelő állagát még azelőtt, hogy rendesen bedolgozható lenne. A végeredmény: repedezett, gyenge szerkezet, ami hosszú távon statikai és esztétikai problémákhoz vezethet.
A megoldás nem feltétlenül bonyolult, de tudatos szervezést és technológiai felkészülést igényel. Már a keveréskor érdemes hűtött vizet használni, az öntés után pedig árnyékolással, ponyvázással vagy speciális párazáró bevonatokkal lehet megóvni a friss felületet a kiszáradástól.
Emellett léteznek olyan speciális adalékszerek is, amelyek kifejezetten a nyári hőség okozta problémákra nyújtanak megoldást. Ezek közül az egyik legfontosabb a kötéskésleltető adalékszer, amely kitolja a feldolgozhatóság idejét, így csökkenti a kapkodásból eredő hibák esélyét. Más adalékszer típusok a beton állagának megőrzésében segítenek: lassítják a vízvesztést, javítják a konzisztenciát, és segítenek elkerülni a korai repedéseket.
A hőség átrendezi az egész építőipari működést
A betonozás csak a jéghegy csúcsa, az egyik első figyelmeztetés arra, hogy az építőiparnak alkalmazkodnia kell az új klímaviszonyokhoz. A nyári forróság ma már nem rendkívüli állapot, hanem az év egyik legintenzívebb építési időszaka. Mégis: a munkavégzés körülményei sokszor nincsenek felkészítve arra, amit a természet diktál.
Az első és legegyszerűbb változtatás a munkarend átalakítása. Hajnalban dolgozni, délben pihenni, ez lett a kánikula alapszabálya. A reggeli órákban (4:30 és 11:00 között) még végezhetők olyan munkák, mint a falazás, szerkezetépítés vagy homlokzati hőszigetelés.
A hőség jobban elviselhető gépekkel, ezért a gépi földmunkák kevésbé érzékenyek az időjárásra. A tetőfedés és a magasban végzett munkák csak szigorú védelmi intézkedések mellett jöhetnek szóba, bontani pedig inkább beltérben érdemes.
Egyes feladatokat viszont jobb egyszerűen elhalasztani. A bitumenes szigetelés túlmelegszik, a kültéri burkolás során a ragasztóanyag túl gyorsan köt, a szerelés magasban pedig akár életveszélyes is lehet, ha nincs árnyékolás vagy megfelelő védőfelszerelés.
Több mint technológia, szemléletváltás kell
A klímaváltozás nemcsak az anyagokat és a munkafolyamatokat érinti, hanem az építési kultúrát is. Régebben a homlokzati hőszigetelést leginkább a téli fűtésköltségek csökkentése miatt tartották fontosnak, ma viszont a nyári túlmelegedés elkerülése is legalább ilyen indok. Ugyanez igaz az árnyékolásra, a szellőzésre, a világosabb burkolatokra vagy a hőtükröző festékekre: a komfortérzet, a biztonság és az energiahatékonyság már nyáron is fontos tényezővé vált – mondta Markovich Béla.
Az építőipar az egyik legkonzervatívabb ágazat, de a hőség nem fog alkalmazkodni hozzá. Így vagy újragondoljuk, hogyan és mikor építkezünk, vagy vállaljuk a következményeket: repedező szerkezeteket, minőségi hibákat és egyre nehezebben betartható határidőket. A klímaváltozás tehát nem a jövő, már a következő betonkeverésnél is jelen van. És minél jobban megértjük ezt, annál felkészültebben tudunk rá válaszolni.
Forrás: K&K / Fotó: Index.hu
