A kereseti statisztikákban gyakran találkozunk átlaggal, azonban ez kevésbé reprezentatív, mert az átlagot könnyen elhúzzák a kiugró értékek. Ezt a problémát sokszor felvetik a magyar átlagbérrel kapcsolatban is, amely 2026 júliusában bruttó 745 500, nettó 523 300 forint volt. Ehhez képest a legmagasabb keresetűek érdemben többet visznek haza az egyes megyékben. De azt is nagyon jól lehet látni, hogy az egyes országrészek között mekkora szakadék tátong ezen a téren is.
Gyakran rámondják, hogy ez nem reprezentatív a „valódi átlagos magyarra”. Ha eltekintünk attól, hogy az előbb felsorolt értékek tökéletesen megfelelnek az átlag definíciójának, tulajdonképpen sokan a mediánkeresetre kíváncsiak, amikor a „valódi” átlagot akarják látni.
Mennyi a mediánkereset Magyarországon?
A mediánkereset júliusban bruttó 618 200, nettó 437 900 forint volt. Ez alapján aki nettó 437 900 forint fölött keres, az tudhatja magáról, hogy biztosan jobban keres, mint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók fele. Azonban ez még mindig nem válaszolja meg a címben feltett kérdést, hogy mennyit kell keresni ahhoz, hogy a felső 10 százalékban legyünk.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 10 százaléka méretét tekintve nem egy elit klub: 3,2 millió ember áll teljes munkaidőben alkalmazásban Magyarországon, így a felső 10% egy 320 ezer főt számláló csoport. A Bankmonitor bekérte a KSH-tól a kereseti megoszlást, így most megtudható, hogy az egyes megyékben mennyit kell keresni, hogy a felső 10 százalékban legyünk. Az adatok 2026 I. félévére vonatkoznak.
Mennyit kell keresni a felső 10 százalékhoz?
Nagy meglepetés abban nincsen, hogy Budapesten kell a legmagasabb fizetés a felső 10 százalékhoz, 2026 első félévében nettó 1 103 981 forintnál kellett többet keresni ehhez. Az 1,16 millió főt foglalkoztató fővárosban ez azt jelenti, hogy van 115 808 teljes munkaidőben foglalkoztatott ember, aki ennél többet keresett átlagosan 2026 első hat hónapjában.
Győr-Moson-Sopron megye szinte minden kereseti statisztikában a második helyen áll Budapest mögött, és ez most sincs másként: itt 910 800 forint a felső tized alsó határa. Ugyanez a harmadik helyen álló Tolna megyében 854 040 forint.
Tolna megye szokatlannak tűnhet ilyen előkelő helyen, mivel a legtöbb regionális keresetstatisztikában a középmezőnyben szokott lenni. Azonban a megyében található a paksi atomerőmű, amely kifejezetten jó fizetéseket ad.
A legkisebb nettó fizetés Békés megyében kell ahhoz, hogy felső 10 százalékhoz: ott már 653 392 forint is elég ehhez. A második legkisebb összeg Zala megyében kell (675 228 forint), a harmadik pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (685 427 forint).
CIKKAJÁNLÓ: Lesújtó a magyar valóság: az emberek harmadának hó végére teljesen elfogy a pénze
A pesti átlag a békés megyei elitnek felel meg
A KSH adatai alapán a fővárosi székhelyű cégeknél dolgozók nettó átlagbére 2026. I. felében 655 771 forint volt. Ehhez képest Békés megyében a felső 10% keresett nettó 653 392 forintot, vagy annál többet.
Vagyis egy budaesti átlagbérrel renelkező személy beférne Békés megyében a felső 10 százalékba. Ez a tény azért nagyon jól rávilágít arra, hogy mekkora különbség, mondhatni szakadék tátong az egyes régiók, országrészek között.
Mennyit takarítanak meg átlagosan ezekből a jó jövedelmekből?
A KSH 2024-es adatai alapján a felső jövedelmi tized átlagosan a jövedelmének 39%-át megtakarítja. Ez a 39% Budapesten 431 ezer forint el nem költött jövedelmet jelent. Békés megyében ugyanez a 39% már csak 255 ezer forint el nem költött jövedelmet jelent. Természetesen ez a 39% egy országos adat, feltételezhetően más megtakarítási rátával rendelkeznek az ország különböző pontján élők.
A középső jövedelmi sávban élők nagyjából a jövedelmük 23%-át nem költik el.
Forrás / Kiemelt fotó: Bankmonitor
