Tavasszal mindenki panaszkodik, hogy egy órával kevesebbet alszik az óraátállítás miatt, pedig a legújabb kutatásokból kiderült, hogy a kimaradó egy óra nem az átállítás reggelén leselkedik ránk, hanem a következő nyolc hónapban, amikor szervezetünk bioritmusa eltolódik. Ezt pedig a szív- és érrendszer alaposan megérzi hosszú távon, akárcsak azt, ha rendszertelenül keveset alszunk.
Az óraátállítás utáni fáradtság mindenki számára ismerős, de a kutatások szerint az egy óra eltolódás ennél sokkal komolyabb következményekkel járhat, különösen a szív- és érrendszerre − írja a National Geographic. Amikor elalszunk, szívünk is megpihen: a szív- és érrendszer ilyenkor egyfajta helyreállító üzemmódba kapcsol, amely alatt regenerálódik és felkészül a következő napra – magyarázza Kelsie Full, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának kutatója. Ha ez a folyamat rendszeresen megzavarodik, az egész szív- és érrendszer működése felborul.
A kardiovaszkuláris rendszer az úgynevezett cirkadián ritmus szerint működik, vagyis egyfajta 24 órás belső óra szerint, amely szabályozza az élettani folyamatokat. Amikor tavasszal előreállítjuk az órákat, az ébrenléttel töltött óráink elcsúsznak a természetes fény által vezérelt belső rendszerhez képest. Látszólag csupán egyetlen óráról van szó, de a kutatások szerint ennek valós és mérhető hatásai vannak a szív egészségére.
Nem az átállítás napja a legveszélyesebb
Magyarországon 110 éve állítjuk át az órákat évente kétszer, a világ országainak pedig mintegy harmada alkalmazza, csak eltérő időpontokban. Az Egyesült Államokban például 1966 óta bevett gyakorlat, és a nyári időszámítás márciustól novemberig tart.
Sokáig tartotta magát az a feltételezés, hogy az óraátállítást követő napon megugrik a szívinfarktusok száma. Egy 2025-ben megjelent, közel 170 ezer beteg adatait feldolgozó kutatás azonban cáfolta ezt: a tavaszi átállás utáni napon nem találtak jelentős növekedést a szívinfarktusok számában. A valódi veszély nem az átállítás napján, hanem az azt követő hónapokban leselkedik ránk.
Nyolc hónapig krónikus eltolódásban
Susan Redline, a Harvard alvásszakértője szerint az első nap fáradtságához a legtöbben kettő-öt nap alatt hozzászoknak, de az óraátállítás hatása nem ér véget néhány nappal később. „Amint megtesszük ezt az egyórás változtatást, testünk krónikus eltolódásba kerül: az élettani folyamataink nincsenek összhangban a környezeti jelzésekkel, köztük a természetes napfénnyel. Nyolc hónapon át maradunk ebben az eltolódott állapotban” – mondta Kelsie Full.
Az alváshiány fokozza a stresszhormonok szintjét, emeli a vérnyomást és gyulladást vált ki – ezáltal megnöveli a szívbetegség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Egy tanulmány szerint napi hat óránál kevesebb alvás önmagában 20 százalékkal növeli az infarktus kockázatát.
Egy órával kevesebb alvás valószínűleg nem elegendő ahhoz, hogy közvetlen szívrohamot okozzon, de a kimaradt pihenéssel töltött idő összeadódik. „Ha ezt hosszabb időn át tapasztalja valaki, és nem alszik eleget, az összefüggésbe hozható a testsúly növekedésével, az alvási apnoé (súlyos alvászavar) fokozott előfordulásával, a magasabb vérnyomással, és mindez növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát” – mutat rá egy amerikai kardiológus. Egy 2026 februárjában megjelent tanulmány szerint a rövidebb alvásidő összefüggésbe hozható a pitvarfibrillációval, egy olyan szívritmus-zavarral, amely szabálytalan szívverést okoz, és vérrögök kialakulásához vezethet elsősorban az ötvenes korosztályban.
A következetesség fontosabb, mint a mennyiség
Az alvás mennyisége alapvető, az orvosok naponta legalább hét órát javasolnak, de legalább ennyire fontos a rendszeresség is. A Harvard kutatócsoportjának vizsgálata szerint azoknak, akiknek rendszertelen az alvásritmusa, több mint kétszer akkora eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri beregség – függetlenül attól, hogy összességében mennyit alszanak, és milyen egyéb kockázati tényezőkkel rendelkeznek.
„Azok a 35 évesnél idősebb felnőttek, akiknél az elalvás időpontja éjszakáról éjszakára akár egy órával is eltolódhat, nagyjából 30–50 százalékkal nagyobb eséllyel szív- vagy cukorbetegek” − közölte Susan Redline. Összehasonlításképpen a kutatások kimutatták, hogy az éjszakai műszakban dolgozók 17 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek szív- és érrendszeri betegek, ez is jelzi, milyen súlyos következményei lehetnek a tartós szívritmuszavarnak.
A hatások azonban nem mindig érezhetők azonnal, olykor évek telnek el, mire a következmények láthatóvá válnak. Kelsie Full szerint azonban nem kell beletörődni a helyzetbe. „Sok amerikainak vannak alvásproblémái. Normális dolog, ha időnként nehezebben alszunk el, de ha az óraátállítás után vagy a nyári időszámítás alatt tartósan küzdünk az alvászavarral, érdemes szakemberhez fordulni.”
Forrás. Index.hu / Fotó: TMH
