Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik arra keresik a választ, hogy hitelképesnek számítanak-e. Bár azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a rendszeres jövedelem megléte, illetve annak nagysága kardinális kérdés a hitelfelvétel során, ám az valójában csak egy szempont a hitelképesség megállapítása során. A helyzetet némiképp tovább bonyolítja, hogy bár 2015 óta Magyarországon is léteznek egységes, a hitelezés során minden hitelintézet által kötelezően betartandó szabályok, ugyanakkor a bankok továbbra is tág mozgástérrel rendelkeznek annak megállapításában, hogy számukra ki számít hitelképes, vagy hitelképtelen ügyfélnek. Éppen ezért a Bank360 szakértői összegyűjtötték azokat a főbb pontokat, melyekre mindenképp érdemes figyelni hiteligénylés esetén.
Az igazolt, rendszeres havi jövedelem alapvető feltétel. A bankok jellemzően nem hiteleznek olyan személyt, aki még próbaidőn van a munkahelyén, valamint a vállalkozóknál is elvárják, hogy legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel rendelkezzenek.
A jövedelem nagysága mellett rendkívül fontos, hogy a lehető legkevesebb egyéb hitellel rendelkezzen az ügyfél. A bankok kötelesek megvizsgálni, hogy a jövedelem mekkora részét teszi ki a havi törlesztőrészlet – minél alacsonyabb ez az arány, annál nagyobb eséllyel adhatnak hitelt. Amennyiben egy korábbi hitel miatt túl magas az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM), úgy lehetőség szerint érdemes az igénylés előtt visszafizetni a korábbi hitelt. A hitelkártyáknak és folyószámla-hitelkereteknek bár nincs fix havi törlesztőjük, azok is beleszámítanak a JTM-be – ilyenkor a rendelkezésre álló hitelkeret öt százalékával számolnak a hitelintézetek. Ez akkor is igaz, ha az igénylő egyébként sosem használja a hitelkeretet. Tehát ha nincs rá szüksége, és emiatt túl magas lenne a JTM-érték, úgy érdemes megszüntetni ezeket a szerződéseket, nehogy emiatt maradjon el a hitelfelvétel.
Jelzáloghitel esetében alapvető fontosságú a hitelösszegnek a fedezetként szolgáló ingatlan értékéhez viszonyított aránya (hitelfedezeti mutató, HFM). A jegybanki főszabály szerint a megvásárolni kívánt ingatlant forgalmi értékének a nyolcvan százalékáig lehet hitelezni, bár sok bank ennél nagyobb arányú önerő felmutatását várja el. Minél alacsonyabb a hitelfedezeti mutató, annál biztosabb a hitel odaítélése.
Értelemszerűen rontja az igénylő kilátásait, ha egy korábbi hitelügyletben már volt késedelmes törlesztése. A hitellel rendelkező ügyfelek adatai felkerülnek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adóslistájára, amely segítségével a hitelintézetek ellenőrizni tudják, hogy van-e már hitele a náluk az ügyfélnek. Amennyiben az adós rendben törleszt, úgy a KHR-ben szereplő esetleges korábbi hitelek csak akkor jelenthetnek gondot, ha a régi és az új hitelek együttes törlesztőjének aránya túlságosan magas lenne az ügyfél jövedelméhez képest. Késedelmes ügylet esetén már más a helyzet, ekkor ugyanis az adós úgynevezett negatív adóslistára kerül. Az ilyen ügyfeleket egyetlen hitelintézet sem fogja finanszírozni. Ráadásul, ha az illető rendezi is a problémás hitelét, az ezt követő további egy évben még szerepelni fog a KHR passzív adóslistáján.
Ugyancsak problémás lehet, ha az igénylő fizeti a hiteleit, ám a bank azt látja, hogy valamiért rövid időn belül több hitelt is felvett a meglévő mellé. Ezt azt sugallhatja, hogy az ügyfél nem tudatosan intézi a pénzügyeit, így jó eséllyel nem kap újabb hitelt.
Hitelfelvételkor a hitelintézetek megvizsgálják a számlakivonatokat, emiatt érdemes arra is odafigyelni, hogy azok alapján is egy fegyelmezett, pénzügyileg tudatos ügyfél mutatkozzon be. Sok bank nem szereti, ha a kliens rendszeresen költ például szerencsejátékra, de a nehezen megfogható tranzakciók is gyanúra adhatnak okot. Továbbá negatívan befolyásolhatja a hitelkérelmet, ha a bank azt látja, hogy valamilyen szolgáltató felé csak késve, rendszertelenül történnek a tartozások törlesztései. Érdemes tehát minden elmaradást időben rendezni, ideértve a közüzemi számlákat is.
Egy alkalmazotti bérből élő személy esetében az is negatív tényezőnek számít, ha az őt munkáltató cég tűnik pénzügyileg kockázatosnak. A hitelintézetek ugyanis nem csak magát a magánszemélyt vizsgálják, hanem a jövedelme forrását is. Ha azt látják, hogy a munkáltatója tartósan veszteséges, akkor könnyen lehet, hogy az ügyfél jár rosszul. Ez igazságtalannak tűnhet, hiszen még az is elképzelhető, hogy a cég rossz teljesítményével a hiteligénylő nincs is tisztában, ugyanakkor a bank szempontjából teljesen logikus, hogy nem akar olyasvalakit finanszírozni, akinek ingatag lábakon áll a munkahelye.
Forrás: Bank360 / Kiemelt fotó: Shutterstock
