Alig ért véget az őzek párzási időszaka, a déli országrészben augusztus utolsó napjaiban már hangolnak a gímbikák, vagyis kezdődik a szarvasbőgés – osztja meg az információt a Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.
Az őzekhez hasonlóan a nász idején a gímek is nagyobb aktivitást mutatnak, figyelmetlenebbek, mivel a fajfenntartás ősi ösztöne hajtja őket. Mindez azt jelenti, hogy a párzási időszakban a gímszarvasok veszélyérzete csökken: augusztus végétől szeptember végéig váratlanul megjelenhetnek az utakon, nemcsak az erdős szakaszokon, hanem mezőgazdasági területeken is.
Alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktívabbak, gyakran csapatokban mozognak. Ha egy elénk kerül, érdemes azonnal lassítani, mivel több is követheti.
Hogyan kerülhető el a baleset?
Hosszú évek tapasztalatai alapján a közutak mentén vadveszély jelző táblák kerültek kihelyezésre, amelyeket mindenki vegyen figyelembe. Ha nincs szembeforgalom, érdemes jobban behúzódni a felezővonal felé, mivel az út szélén haladva nehezebb elkerülni az ütközést.
Amikor a forgalmi helyzet lehetővé teszi, éjszaka használjuk a távolsági fényszórót, így hamarabb észlelhető a vad. Ha megcsillannak az állati szempárok a lámpafényben, érdemes lassítani és megvárni amíg átvonulnak.
Célszerű úgynevezett autós vadsípot, vadriasztót felszerelni, ami a menetszél segítségével magas frekvenciájú hangot bocsájt ki, elriasztva a vadat az úttest környékéről.
A motorosok és kerékpárosok is fokozott óvatossággal közlekedjenek, mert egy hirtelen kiugró szarvas számukra különösen nagy veszélyt jelent.
Mit tegyünk, ha mégis elütünk egy vadat?
Baleset esetén hívni kell a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon, ők fogják értesíteni a vadásztársaságot, aki gondoskodik az elhullott vad elszállításáról.
Fontos, hogy az elütött vadat senki ne vigye el a helyszínről, mert az lopásnak minősül.
Forrás: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium / Fotók: Molnár Attila
