Október 12-én mutatták be Szabadi Mihály legújabb kötetét Szekszárdon, ami a Bartina Néptáncegyüttes alapítójának életútját mutatja be egy korrajzként. Az eseményről Szepesi László számol be portálunk olvasóinak.
„A nemzedékemnek és az utánunk jövőknek is írtam ezt a könyvet, hogy okuljanak”
– így indokolta Szabadi Mihály, Bessenyei-, Csokonai-, Örökség- és Muharay Elemér-díjas népművelő, hogy miért fogott tollat.
Kijelentése legújabb, immár tizenharmadik, A gyerek és az építőkövek című könyvének bemutatóján, hétfőn este Szekszárdon, a Babits Kulturális Központ Csatár termében hangzott el.
Az új kötet bemutatása tánccal kezdődött, hiszen a szerző egyben a Bartina Néptáncegyüttes alapítója, emiatt is fontos szereplője nemcsak Tolna megye, hanem az egész ország kulturális életének. A Sióagárdi Hagyományőrző Együttes táncosainak bevezetője után előbb a szerző idézte fel, bővítette ki a könyvben szereplő történéseket, majd Orbán György előadóművész is részleteket olvasott fel a még nyomdaszagú kötetből.
A könyvben szó esik a szerző főiskolás éveiről, mikor 1956 után egy időre bezárulnak előtte a tudást adó kapuk, de végül mégis tanár lesz. Arról is beszél, hogy közben elszegődik táncosnak a Pécsi Nemzeti Színházba, ám kitér arra is, hogy a későbbi jeles koreográfus, a Sárköz, a Duna menti települések és a bukovinai székelyek táncainak gyűjtésével és lejegyzésével foglalkozó néprajzkutató milyen kapcsolatban áll a néptánccal. A kötet korrajz is, ami a mai korosztály által már alig ismert éveket mutatja be.
A jövő tavasszal kilencvenedik életévébe lépő Szabadi Mihály tizennegyedik könyve is készülőben van, ami ugyancsak a múlt felelevenítésével a huszadik század lassan feledésbe múló, késő évtizedeiről szól. Szepesi László szerint a címe nagy valószínűséggel az lesz, hogy Történetek a legvidámabb barakkból.
Forrás / Fotók: Szepesi László
