A reálbérek emelkedése ellenére a magyarok 28 százalékának a hónap végére egyáltalán nem marad pénze, miközben mindössze 17 százalékuknak marad meg a havi jövedelem legalább egyötöde a kötelező kiadások után – derül ki a Provident felméréséből, amit a BiztosDöntés.hu foglalt össze. A hitelfelvételnél szintén kettősség látható: miközben a kihelyezett összeg dinamikusan emelkedik, addig 2025-höz képest nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vettek fel hitelt az előző egy évben.
A reálbérek tartós emelkedése ellenére 28 százalék Magyarországon azoknak az aránya, akik akiknek nem marad pénzük a rendszeres havi kiadások után – derül ki a Provident legújabb Financial Wellbeing felméréséből. A kilenc régiós országot érintő, reprezentatív kutatás szerint Csehországban, Lengyelországban és és Litvániában mindössze 13-13 százalék ez az arány, míg Lettországban 24, Észtországban és Romániában pedig 20-20 százalék.
Legalább a jövedelme egyötödét a magyarok 17 százaléka tudja megtartani, miközben ez az arány Romániában 28, Csehországban 29, Lettországban 32, Lengyelországban 34, Észtországban 36, Litvániában pedig 46 százalék. Miközben Magyarországon mindössze 3 százalék azoknak az aránya, akik jövedelmük felét is magukénak tudhatják a hónap végén. addig Csehországban a válaszadók 7, Lengyelországban 9, Litvániában pedig 15 százaléka képes erre.
CIKKAJÁNLÓ: Hónapok óta csökken a panelek ára, viszont ezt a piac egésze alig érzékeli
Több a rendszeres megtakarító
Feltétlenül biztató eredmény, hogy a rendszeres félretevők aránya 2026-ban 37 százalékot ért el Magyarországon, ami az elmúlt öt év legmagasabb értéke. Nemzetközi összevetésben ugyanakkor már nem olyan fényes ez az arány: Csehországban és Észtországban a válaszadók 48-48 százaléka, Lengyelországban és Litvániában pedig 53-53 százaléka takarít meg a hónapok többségében.
A pénzügyi tartalékoknál szintén vegyes a kép. A magyarok 24 százalékának semmilyen vésztartaléka nincs, további 18 százaléknak pedig csak három hónapnál rövidebb időre lenne elég a megtakarított pénze. A vésztartalék nélküliek arányát vizsgálva az érintett régiós országok közül csak Lettország közelíti meg a magyar szintet, 22 százalékkal.
A legalább fél évre elegendő pénzügyi tartalékot maguk mögött tudó magyarok aránya a 2024-ben mért 32 százalékos mélypontról 2025-re 35,3, az idei évre pedig 35,7 százalékra emelkedett. A javulás ellenére a mutató még mindig nem érte el a 2022-es, 38 százalékos szintet.
Forrás: BiztosDöntés.hu / Kiemelt fotó: iStock
