Akinek nincs elegendő saját megtakarítása, az lakáshitel segítségével tudja megvenni álmai otthonát. Az MNB adatai alapján azonban a lakosság leggazdagabb 20 százaléka veszi fel a lakáscélú jelzáloghitelek 54,4 százalékát.
Hazánkban mintegy 75 ezer lakáshitel szerződést kötöttek a bankok 2024-ben összesen 1351 milliárd forint összegben. A szerződések száma 41,16 százalékkal, míg az összvolumen 127,2 százalékkal nőtt a 2023-as adatokhoz képest. Ez alapján kijelenthető, hogy többen, átlagosan jóval nagyobb kölcsönösszeget igényeltek tavaly, mint az azt megelőző évben.
Kijelenthetjük, hogy jelentősen bővült a lakáscélú hitelezés hazánkban, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a tehetősebb, magasabb jövedelemmel rendelkező magyarok veszik fel a lakáshitelek döntő többségét.
A CSOK Plusz támogatott lakáshitel nélkül a lakáshitelszerződések megoszlása jövedelem alapján:
- A legszegényebb jövedelmi ötödhöz kapcsolódik a 2024-ben kötött lakáshitelek 7,2 százaléka,
- a második jövedelmi ötödhöz a 2024-ben kötött lakáshitelek 9,1 százaléka,
- a harmadik jövedelmi ötödhöz a 2024-ben kötött lakáshitelek 11,5 százaléka,
- a negyedik ötödhöz a 2024-ben kötött lakáshitelek 17,9 százaléka,
- a legfelső jövedelmi ötödhöz pedig a 2024-ben kötött lakáshitelek 54,4 százaléka.
Kis egyszerűsítéssel így oszlott meg a piaci kamatozású lakáshitelszerződések az egyes jövedelmi csoportok között. Beszédes, hogy a legfelső réteg több hitelt vett fel, mint az összes többi csoport. Az összes 2024-ben kötött piaci lakáshitelszerződés 72,2 százalékát a felső 40 százalékba tartozók vették fel.
Ráadásul itt szerződéskötésekről van szó. A Bankmonitor szakértői szerint a magasabb jövedelműek nagyobb kölcsönösszeget is vettek fel, vagyis hitelvolumen alapján még szélsőségesebb lehet a helyzet.
Jó eséllyel a magasabb jövedelműek, gazdagabbak nagyobb eséllyel tudnak hitel nélkül lakást vásárolni. Ugyanakkor a fenti adatok azt mutatják, hogy a nehezebb helyzetben lévő, szegényebb rétegek még nem tudják lakáshitelből sem megfinanszírozni lakáscéljukat. Mondhatni ők kiszorulnak az ingatlanpiacról. Ráadásul ezen „kiszoruló” réteg nem is tekinthető nagyon szűknek.
Itt ugye a kölcsönfelvevők lettek besorolva jövedelmi ötödökbe, arról sajnos nincs pontos információ, hogy ez mennyire felel meg a teljes társadalmi megoszlásnak.
Nem az elmúlt években tolódott el a helyzet
Sajnos ez nem újkeletű trend, már az évtized elején is érdemben több kölcsönt vettek fel a magasabb jövedelemmel rendelkezők.
Sőt még valamelyest javult is a helyzet az elmúlt 3 évben: legalábbis a rosszabb jövedelmi helyzetben lévők aránya emelkedett a gazdagabbakhoz képest. Mivel 2021-ben még nem volt CSOK Plusz, így az ottani adatok a teljes lakáshitelállomány alapján készültek.
A CSOK Plusz sem a nehezebb helyzetben lévőket segíti
A támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 25,43 százalékot tett ki 2024-ben. Ilyen komoly részesedés mellett már az is nagyon lényeges lehet, hogy ezen kedvezményes kölcsönhöz mennyire könnyen tudtak hozzáférni a nehezebb helyzetben lévő, kisebb jövedelemmel rendelkezők. Ezen kölcsöntípus döntő részét a CSOK Plusz teszi ki.
Itt a többi lakáshitelhez képest kedvezőbb eloszlást lehet látni, de még mindig érdemben jobb helyzetben vannak a magasabb jövedelemmel rendelkezők.
Ezek alapján kijelentető, hogy a kérdéses lakástámogatás nem, illetve csak korlátozottan tudja támogatni a szegényebb rétegeket.
2023-ban még nem volt CSOK Plusz, akkor a vissza nem térítendő CSOK és a Falusi CSOK volt elérhető hazánkban, melyekhez kisebb maximális korlát mellett lehetett támogatott hitelt is igényelni. (Utóbbi kettő még ma is igényelhető a preferált kistelepüléseken.)
A vissza nem térítendő támogatásnál vélhetően sokkal kisebb szerep jutott a jövedelmi tényezőnek. Feltehetően itt sem lehetett teljesen egyenletes az eloszlás, hiszen alapvetően az önerő és egyéb források előteremtése szempontjából is jobb helyzetben lehetnek a magasabb fizetéssel rendelkezők. Mondhatni alapvetően természetes is, hogy ők könnyebben tudnak lakást vásárolni.
A Babavárót az alacsonyabb jövedelműek keresik
A Babaváró hitel egy szabad célú támogatott kölcsön, viszont a legtöbb házaspár valamilyen lakáscélját finanszírozza meg belőle. Éppen ezért érdemes a lakáscélú támogatások között is megemlíteni.
Ezen termék esetében már sokkal magasabb az alacsonyabb jövedelműek aránya. A leggazdagabb ötöd után a legszegényebb ötödből került ki a második legtöbb igénylő.
A lakásvásárlók számára a kamatmentesség mellett az is fontos szempont lehet, hogy a Babaváró hitelt részben akár önerőként is fel lehet használni egy lakáshitel mellé. (Fő szabály szerint a Babaváró összegének a 75%-a lehet egy lakáshitelt mellett önerő. Ha a Babaváró felvételét követő 90 nap után venne fel valaki lakáshitelt, akkor akár teljes egészében önerő lehet a kérdéses támogatás.)
Ez alapján ez a támogatás érdemben segítheti az alacsonyabb jövedelmű fiatalok lakáshoz jutását is. Sajnos ezen termék össztársadalmi „jelentősége” egyre kisebb. Míg 2022-ben még 46 400 Babaváró szerződést kötöttek, addig 2024-re ez a szám 23 700-ra csökkent.
Forrás: Bankmonitor / Fotó: Google, Illusztráció ( Bankmonitor )
