Az Európai Unióban alig van ország, ahol a hazai árszinthez mérve annyit kellene fizetni a mobilozásért, mint Magyarországon. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint vásárlóerő-paritáson számolva a 36 vizsgált mobil-, internet- és tévécsomag csomagból 17-ben az öt legdrágább ország között vagyunk, 10-ben pedig mi vagyunk a legdrágábbak. A Bankmonitor megnézte, mi drága nálunk igazán, hogyan változott a helyzetünk az elmúlt években, illetve mi állhat a háttérben.
Az Európai Bizottság minden évben összehasonlító tanulmányt készíttet arról, mennyibe kerülnek a lakossági internet- és mobil-előfizetések az egyes tagállamokban. A legfrissebb kiadás 2026-ban jelent meg, de a 2024-es árakat dolgozza fel, a szolgáltatók honlapjain 2024 októberében elérhető ajánlatok alapján.
A tanulmány 36 szabványos csomagot vizsgál, a csak vezetékes internetes előfizetéstől egészen a vezetékes net, telefon, tévé és mobil kombinációjáig. Minden országban csak a legolcsóbb olyan ajánlatot nézi, amely teljesíti az adott csomag feltételeit, vagyis nem az összes ajánlat átlagát hasonlítja össze.
Az eredmény nem túl hízelgő: Magyarország 17 csomagban az öt legdrágább ország között van, 10 csomagban pedig a 27 tagállam közül nálunk a legmagasabb az ár.
Fontos ugyanakkor, hogy az árak nem nominálisan, hanem vásárlóerő-paritáson szerepelnek, vagyis a hazai árszinthez vannak mérve. A tanulmány tehát nem azt mutatja meg, hány euróba kerül egy előfizetés, hanem azt, hogy mekkora tételt jelent a helyi árakhoz képest.
CIKKAJÁNLÓ: Banki díjak, streaming, appok: ennyi pénzt vihetnek el észrevétlenül ezek a szolgáltatások
A tanulmány nem egyszerűen euróban hasonlítja össze az árakat, hanem úgynevezett vásárlóerő-paritáson (angol rövidítése a PPP, azaz purchasing power parity). Ez azt veszi figyelembe, hogy Magyarországon a legtöbb termék és szolgáltatás olcsóbb, mint például Németországban, vagyis itthon ugyanannyi pénzből többet lehet vásárolni. Ha egy mobilcsomag mindkét országban 20 euróba kerül, akkor a helyi árakhoz mérve nálunk drágább, mert ennyi pénzért itthon több mást is megvehetnénk. A vásárlóerő-paritás tehát azt mutatja meg, mekkora tétel egy előfizetés a helyi árakhoz képest, nem azt, hány euró a számla.
Mi drága nálunk és mi nem?
A tanulmányban vizsgált 36 csomagot hat csoportba sorolták aszerint, hogy milyen szolgáltatásokat tartalmaznak. A táblázatban minden csoportnál feltüntették, hogy a benne lévő csomagok közül melyikben álltunk a legelőrébb és melyikben a leghátrébb a 27 tagállam drágasági rangsorában. Az „1–16.” például azt jelenti, hogy a csoport csomagjai közül a legrosszabb helyezésünk az 1. volt (ebben mi voltunk a legdrágábbak), a legjobb pedig a 16., a többi csomagban pedig valahol a kettő között álltunk.
A drágaság szinte teljes egészében a mobilhoz kötődik. A csak vezetékes internet kifejezetten olcsó nálunk, a vizsgált sebességi kategóriákban a 15–20. helyen állunk a 27 tagállamból (minél hátrébb vagyunk, annál olcsóbb). A tévét is tartalmazó csomagoknál hasonló a helyzet, a vezetékes telefonos csomagoknál pedig a középmezőnyben vagyunk.
A mobilnál viszont egészen más a kép. Minden olyan mobilcsomagban, amely legalább havi 100 hívást tartalmaz, Magyarország a legdrágább az EU-ban. A módszertan szerint 100 hívás nagyjából havi 190 percnyi telefonálást jelent, ami egyáltalán nem extrém használat. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2024-ben egy előfizető havonta átlagosan 157 percet telefonált.
A nagyobb adatkeret is drága: a 10 GB-os mobilnet nálunk a legdrágább az EU-ban, a 20 GB-osnál a második helyen állunk. A kis adatkeretes, 1 és 5 GB-os csomagok viszont a középmezőnyben vannak. A mobilt is tartalmazó kombinált csomagoknál szintén az élmezőnyben vagyunk. A kétfős háztartásokat modellező, két SIM-kártyás csomagok mindegyikében Magyarország a legdrágább. A tanulmány a mobilcsomagok alapján Magyarországot Portugáliával, Csehországgal és Lettországgal együtt a legdrágább csoportba sorolta.
Hogyan változott a helyzetünk?
Az Eurostat idősora 2019-ben kezdődik, vagyis a 36 csomagból 12-re van összehasonlítható adat egészen 2024-ig. A sokat telefonálók mobilcsomagjánál 2019-ben még a második legdrágábbak voltunk az EU-ban, 2022 óta viszont mi vagyunk az elsők.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a statisztika a módszertanból fakadóan nem alkalmas arra, hogy egymást követő évek árait összehasonlítsák, arra viszont igen, hogy Magyarország relatív pozícióját vizsgáljuk.
A 12 csomagból 9-ben előrébb kerültünk a drágasági rangsorban, kettőben hátrébb, egyben pedig nem változott a helyezésünk. 2019 óta tehát a többi uniós országhoz képest relatíve drágábbak lettünk.
Mióta drága nálunk a mobilozás?
A magas mobilárak nem újkeletűek. Az OECD egy 34 ország tarifáit összehasonlító tanulmánya szerint már a 2010-es évek elején is több kategóriában Magyarországon volt a legdrágább a mobiltelefonálás. A szervezet 2016-os országjelentése pedig azt állapította meg, hogy a távközlési árak nálunk a legmagasabbak az EU-ban.
Az OECD már akkor arra figyelmeztetett, hogy a szabályozás ugyan rendben van, a piaci körülmények viszont nem kedveznek a versenynek, ezért nem csökkennek az árak. A verseny azóta sem erősödött, sőt a 2010-es években még hat nagy szolgáltató versengett az előfizetőkért. A mobilpiacon a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, a vezetékes piacon pedig a UPC, az Invitel és a fapados áraival a nagyokat árversenyre kényszerítő DIGI, amely később negyedik mobilszolgáltatóként is megjelent.
Azóta a hatból négy eltűnt vagy beolvadt. A UPC-t a Vodafone vásárolta fel, a DIGI romániai tulajdonosa 2021-ben a kivonulás mellett döntött, a cég pedig a 4iG-hez került, amely 2022 végén az Invitelt is beolvasztotta a DIGI-be. 2023 januárjában a 4iG és a magyar állam közösen megvette a Vodafone magyar leányát is. A cégek 2025 óta One néven működnek, a DIGI pedig 2025 októberében végleg beolvadt a One-ba. Ma gyakorlatilag három nagy szolgáltató maradt, a Magyar Telekom, a One és a Yettel.
CIKKAJÁNLÓ: Itt a banki csalások toplistája, új módszerrel verik át az ügyfeleket
A díjak alakulásában 2023 volt a másik fordulópont. Az inflációkövető díjkorrekció 2022-ben került be a szolgáltatók szerződési feltételeibe. 2023-ban a Telekom és a Yettel 14,5 százalékkal, 2024-ben mindhárom nagy szolgáltató 15 százalék körüli mértékben emelte a havidíjakat. Ezzel az EU-ban nálunk nőttek a legjobban a telekomárak. 2025-ben a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott tárgyalások után elmaradt az emelés, 2026 nyarától viszont ismét 4,4 százalékkal drágultak a díjak.
Az egész régióban drága?
A tanulmány jó kiindulópont, de vannak gyenge pontjai, amelyeket érdemes szem előtt tartani:
- Az adatokat mindössze egy 4 hétig tartó időszakban gyűjtötték így egy akkor futó akció vagy egy röviddel később bevezetett új csomag jelentősen alakíthatja az eredményt.
- Csak a legnagyobb szolgáltatók ajánlatait vették figyelembe, azok közül is kizárólag a honlapjukon megvásárolhatókat. Egy kisebb vagy virtuális szolgáltatónál lehet olcsóbb ajánlat, a legolcsóbb csomag pedig nem feltétlenül az, amelyet a legtöbben választanak.
- Ha nincs pontosan illeszkedő csomag, akkor a legolcsóbb olyan ajánlat számít, amely legalább a csomag feltételeit teljesíti, akkor is, ha többet tud. A kombinált csomagoknál, ha nincs megfelelő ajánlat, a legolcsóbb vezetékes és a legolcsóbb mobilos előfizetést adják össze, akár két különböző szolgáltatótól. A mobilnál legfeljebb két kiegészítő adatcsomagot számolnak hozzá egy tarifához.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a vásárlóerő-paritás a telekom-szolgáltatásokat eleve drágábbnak mutathatja az alacsonyabb árszintű országokban. A mobilhálózatok kiépítése és fenntartása nagyon drága, a hozzá szükséges eszközök pedig nagyjából ugyanannyiba kerülnek Budapesten, mint Bécsben vagy Berlinben. Ezért a telekommunikációs árak nem lehetnek annyival alacsonyabbak Magyarországon, mint például egy fodrász árai, amelyeket főleg a helyi bérek határoznak meg. Hasonló a helyzet az iPhone-nal vagy egy új autóval is, ezek sem olcsóbbak nálunk, mint az Egyesült Államokban vagy Németországban.
CIKKAJÁNLÓ: Érkeznek a Revolut ATM-ek, de mit jelent ez a magyar ügyfeleknek?
Ez azonban csak részben magyarázza, miért vagyunk a legdrágábbak között. Ha csak erről lenne szó, a régió többi országának is a legdrágábbak között kellene lennie. Ehhez képest Szlovákia és Bulgária csak a viszonylag drága, Horvátország a viszonylag olcsó, Románia, Lengyelország és Szlovénia pedig az olcsó kategóriába került. Románia ráadásul úgy kínálja az EU legolcsóbb mobilcsomagjait, hogy ott még nálunk is alacsonyabb az általános árszint.
A magyarázat tehát vélhetően a verseny beszűkülésében keresendő. Ez pedig nemcsak a pénztárcánk miatt fontos kérdés. A mobilinternet ma már alapszolgáltatás, ezen keresztül intézzük az ügyeinket, sokan ezen dolgoznak és tanulnak. Az Európai Bizottság már a 2021-es DESI-jelentésében is arra jutott, hogy a magas mobildíjak visszafoghatják a mobilnet használatát Magyarországon. A digitalizáció az új kormány számára is kiemelt terület a kormánypárt programja alapján, érdemes lehet ezért a távközlési szolgáltatók versenyének kérdését is napirendre tűzni.
Miközben joggal bosszankodunk a drága mobilszámlán, egy másik rendszeres kiadásunkról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Egy átlagos magyar évente akár 40–50 ezer forintot fizet a bankszámlájáért, ráadásul júliusban a telekomcégek mellett több bank is emelte a díjait. A Bankmonitor ingyenes bankszámla-kalkulátorával pár kattintással megtalálhatod a szokásaidhoz leginkább illő ajánlatot, mellyel akár nulla forintra is lefaraghatod az éves költségeidet.
Forrás / Kiemelt fotó: Bankmonitor
