2025-ben tovább szűkült az álláspiaci kínálat, miközben a megélhetési költségek emelkedése aktívabb álláskeresésre ösztönzi a dolgozókat – írja az Economx hírportál. Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója szerint a bérnyomás tartós, a cégek pedig óvatosabban, elhúzódó folyamatokban válogatnak a növekvő számú jelentkezők közül.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult a 2025-ös év munkaerőpiaci szempontból. Az elmúlt 2 évben jellemző álláspiaci kínálati mérséklődés idén is folytatódott, de a lassulás mértéke csökkent. 2024 és 2023 összevetésében 6 százalékos csökkenésről beszélhettünk az álláshirdetések számában, ez az érték az idei és a tavalyi évet vizsgálva 2,2 százalékra változott – nyilatkozta az Economxnak Tüzes Imre.
A Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója szerint az álláspiaci kínálat mérséklődésével párhuzamosan jellemző a munkaerőhiány kevésbé fajsúlyos kérdése, de ilyen tekintetben is jelentős eltérések mutatkoznak ágazatokban és lokációkban. Idén mintegy 6 százalékkal nőtt az átlagos jelentkezőszám állásonként tavalyhoz képest.
Szektoronként és lokációnként jelentős eltérések mutatkoztak a toborzási aktivitásban, de nagyobb csökkenés látszik például a mérnöki állásoknál (-17 százalék), a bankszektorban (-10 százalék) és az ügyfélszolgálati területeken (11 százalék).
Ugyanakkor bizonyos ágazatokban megnövekedett humán erőforrás igényekről lehet beszámolni, például a gyógyszeriparban is, ahol mintegy 56 százalékkal több álláshirdetés jelent meg a piacon.
Változtak az álláskeresők igényei idén is
„A munkaerőpiacon jelentős bérnyomás van jelenleg a munkáltatókon, a munkavállalók átlagos bérigénye növekedett, szektoronkénti bontásban is csak néhány kivétel van ez alól” – mondta Tüzes Imre.
Az átlagos bérigény mindössze három területen csökkent tavaly óta, itt is csak kis mértékben: az üzleti támogató központok (SSC), a cégvezetés, menedzsment, valamint a mezőgazdasági területeken. A többi szektorban emelkedtek a bérigények: a legnagyobb mértékű növekedés az egészségügyben, azon belül a gyógyszeriparban történt, ezt követi a szakmunka és az adminisztráció, majd az asszisztensi és irodai munkák.
A kínált fizetések a hirdetésekben megadott bérinformációk alapján a gyógyszeriparban emelkedtek legnagyobb arányban, átlagosan 22 százalékkal, ezt követik az SSC, a marketing, média és a PR szektorok egyaránt 16 százalékos átlagos növekedéssel.
Nagy a munkavállalói mozgolódás
Az infláció mind a cégekre, mind a munkavállalókra jelentős hatással van. A Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója arról számolt be, hogy a cégek visszafogottabb toborzással üzemelnek, a munkavállalók pedig a megélhetési költségeik növekedése miatt motiváltabbak az álláskeresésre és a váltásra a jobb bérezés reményében.
A tavalyi évben különösen aktívak voltak a munkavállalók, ám ehhez képest pedig a jelentkezések számában csak minimális, 3,5 százalékos csökkenés volt megfigyelhető idén a két év első 11 hónapjának összevetésében, 2,2 százalékkal kevesebb álláslehetőség mellett.
A toborzás lassulásával párhuzamosan tehát a munkavállalók is egyre aktívabban keresnek állást – mondta a szakértő. Ez a folyamat nem idén kezdődött, már tavaly is magasnak számított az álláskeresői aktivitás, idénre pedig tovább folytatódott ez a trend.
A Profession.hu munkaadók körében lebonyolított közelmúltbeli kutatásai alapján továbbra is óvatos kivárás jellemzi a cégek gondolkodását. A megkérdezett céges döntéshozók 46 százaléka az ideinél jobb gazdasági/pénzügyi körülményekre rendezkedik be 2026-ban, 34 százalékuk ugyanakkor stagnálásra, míg 12 százalékuk romló tendenciákra számít. A 2024-ben jellemző, a magas inflációból származó extrém bérnyomás valamelyest konszolidálódott idén. Várhatóan ez a trend 2026 első felében sem változik majd.
Az idei és tavalyi év összehasonlításában a legtöbb területen tovább növekedtek a jelentkezésszámok. A legnagyobb mértékben az üzleti támogatóközpontok (SSC) kategóriában történt emelkedés, ahol ez 16 százalékos, a cégvezetés, menedzsment esetében, ahol 13%-os, majd az egészségügy, gyógyszeripar területén, ahol 12 százalékos növekedés tapasztalható ebben a mutatóban.
Sok a link jelentkező, eltűnnek a jelöltek
A Profession.hu friss, HR Körkép kiadványában publikált kutatása alapján a munkáltatók – ahogy az elmúlt években – idén is a nem megfelelő minőségű jelentkezőkre panaszkodtak leggyakrabban. A megkérdezett cégek fele jelezte, hogy problémát jelent ez a tényező a toborzás során.
A második leggyakrabban említett nehézség a jelöltek túl magas fizetési igénye, ezt a vállalatok közel fele jelölte meg. Emellett érdekes adat, hogy 26-ról 34 százalékra emelkedett azoknak a cégeknek az aránya tavaly óta, akik nehezményezték, hogy a jelöltek gyakran nem veszik kellően komolyan a felvételi folyamatot, jelzés nélkül eltűnnek – hangsúlyozta Tüzes Imre.
A fent részletezett munkaerőpiaci helyzet tehát a különösen magas jelentkezőszámok miatt hozott minőségi javulást a potenciális munkavállalói körben a cégek számára, viszont gyakoribb a kevéssé elkötelezett jelentkező is ezzel együtt, ami általában felesleges erőforrás-kiesést jelent a HR szakembereknek.
A magas jelentkezőszámok miatt a felvételi folyamatok is elhúzódhatnak. A Profession.hu idei harmadik negyedévben, munkavállalók körében végzett reprezentatív felméréséből kiderült, hogy ebben az évben átlagosan öt hónap alatt találták meg új munkahelyüket azok, akik az elmúlt egy évben váltottak – ez negyedével több idő, mint a tavalyi év azonos időszaka alatt.
Az álláskeresési idő elnyúlása mögött leginkább az egy hirdetésre jutó átlagos jelentkezőszámok megnövekedése áll.
Forrás / Kiemelt fotó: Economx
