Októberben érik a galagonya piros termése, amelyet sokan gyűjtenek teának vagy későbbi felhasználásra. A szedés időpontja mellett azonban a megfelelő szárítás és tárolás is fontos: ha a bogyók nedvesek maradnak, könnyen megpenészedhetnek. Arra is érdemes figyelni, hogy a galagonya fogyasztása bizonyos gyógyszerek mellett nem ajánlott orvosi egyeztetés nélkül.
Az őszi természetjárások során sokfelé találkozhatunk a galagonya élénkpiros terméseivel. A bokrokon sorakozó apró bogyók szeptemberben és októberben érnek be, így az ősz közepe kedvező időszak lehet a gyűjtésükre. A növényt a népi gyógyászatban régóta ismerik, szárított terméséből pedig tea is készíthető.
A gyűjtésnél azonban nem elég azt figyelni, hogy a bogyók már pirosak-e. A legjobb az ép, egészséges, teljesen beérett, de még nem túlpuhult terméseket leszedni. A ráncosodó, sérült vagy hullásnak indult bogyókat érdemes a bokron hagyni.
Lehetőleg száraz időben induljunk gyűjteni, amikor a reggeli harmat már felszáradt. Fontos a megfelelő helyszín kiválasztása is: forgalmas utak, ipari területek és permetezett földek közelében nem ajánlott gyógynövényeket szedni. A bokrok ágait ne törjük le, a terméseket pedig óvatosan gyűjtsük össze.
A hazavitt galagonyát először alaposan át kell válogatni. A penészes, rovarrágta vagy sérült bogyók ne kerüljenek a szárítandó termés közé. Ha szükséges a leöblítés, utána gondoskodni kell arról, hogy a felületükről a nedvesség eltávozzon.
A legtöbb probléma éppen a szárítás során jelentkezhet. A frissen szedett termést nem szabad hosszabb ideig zárt műanyag zacskóban vagy vastag kupacban hagyni, mert a felgyülemlő nedvesség elősegítheti a romlást.
A galagonyát tiszta, száraz, jól szellőző és árnyékos helyen, egyetlen rétegben érdemes kiteríteni. A bogyókat időnként át kell forgatni, hogy egyenletesen száradjanak. A közvetlen, erős napsütést és a párás helyiségeket célszerű elkerülni.
Aszalógép is használható, de ilyenkor mérsékelt hőmérsékletet érdemes választani, és követni kell a készülék útmutatóját. A cél az, hogy a termés belseje is megfelelően kiszáradjon, miközben nem károsodik a túlzott hőtől.
A jól kiszárított galagonya nem ragad, nem ereszt levet, és nincs dohos szaga. Ha a tárolás során penész jelenik meg rajta, az érintett adagot nem szabad felhasználni.
A szárított bogyókat tiszta, száraz üvegben vagy megfelelő papírcsomagolásban, hűvös és fénytől védett helyen ajánlott tartani. Érdemes feljegyezni a gyűjtés időpontját is, hogy később tudjuk, mikor került elrakásra a termés.
A galagonyából tea is készülhet. Ehhez a szárított bogyókat enyhén össze lehet törni, majd forró vízzel leönteni és áztatás után leszűrni. A fogyasztás mennyiségét és gyakoriságát azonban nem célszerű találomra meghatározni.
Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik szív- és érrendszeri betegségben érintettek, vagy rendszeresen gyógyszert szednek. A galagonya hatással lehet a szív- és érrendszer működésére, és egyes gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet. Ezért szívgyógyszerek szedése mellett csak orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetve ajánlott galagonyakészítményt fogyasztani.
Várandósság, szoptatás vagy tartós egészségügyi probléma esetén szintén indokolt a szakemberrel történő egyeztetés. A gyógynövényből készült tea nem helyettesíti az orvos által előírt kezelést.
A galagonya gyűjtése kellemes őszi elfoglaltság lehet, de a növény biztos felismerése, a tiszta gyűjtőhely és az alapos szárítás egyaránt alapfeltétel. Aki ezekre odafigyel, elkerülheti a leggyakoribb hibákat, és megfelelően tárolhatja a begyűjtött termést.
Forrás: Agroinform / Fotó: Google, illusztráció
