A Paks és Dunaszentbenedek között épülő fenékküszöbről megszólaltak az uniós, főleg a Duna-menti országok és az osztrák állam ellenző hangjai. Szerintük a projektet egyeztetésekkel és engedélykérésekkel kellett volna megelőzni, míg a magyar kormány azzal érvel, hogy a havária helyzet miatt az elhárítás az elsődleges – számol be a kialakult szituációról a Világgazdaság.
Az osztrák kormányzat írásban reagált a szakportálnak annak kapcsán, hogy Magyar Péter azt állította: Ausztria az Unióhoz fordult a paksi fenékküszöb építése miatt.
Erről a magyar miniszterelnök teljesen váratlanul kezdett el beszélni múlt csütörtökön a kormányzati tájékoztatón.
„És csak úgy jelzem, így zárójelben, hogy egyébként tudomásom szerint Ausztria az Unióhoz fordult a paksi építkezésünk miatt, a fenékküszöb miatt”
– fogalmazott Magyar Péter azzal kapcsolatban, hogy nincs minden rendben a dunai műtárgy kivitelezése körül.
Egyértelműen párhuzamot vont a hónapok óta húzódó magyarországi azbesztszennyezés és a paksi fenékküszöb elleni osztrák panasz között. Úgy folytatta ugyanis, hogy előbbinél valódi károkozás következett be, sok ezer ember egészségének a veszélyeztetésével, adott esetben az ingatlanok értékének csökkenésével, ami egy valódi kár.
A paksi fenékküszöb viszont egy havária helyzet elhárítása volt, annak lehetővé tétele, hogy egyrészt termeljen a paksi atomerőmű és még véletlenül se kerüljön veszélybe a nukleáris biztonság.
CIKKAJÁNLÓ: Továbbra is ütemezetten halad a munka Paks és Dunaszentbenedek között
Az osztrák kormányzat ugyanakkor hétfőn megerősítette a miniszterelnök által elmondottakat. A Bundesministerium für Innovation, Mobilität und Infrastruktur, vagyis az innovációért, a mobilitásárt és az infrastruktúráért felelős szövetségi tárca közölte, a Paksi Atomerőműhöz tervezett mederküszöb építése miatt a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen egyeztetést folytat az illetékes magyar hatóságokkal.
Mi lehet a baj a paksi fenékküszöbbel?
Felmerülhet, hogy a paksi fenékküszöb megépítése éppen a sürgőssége okán nem esett át a szokványos engedélyeztetési folyamatokon. Erről a műszaki egyetem, a BME azt írta – mint ismert, az egyetem Építőmérnöki Karán készültek el az atomerőmű üzemelését segítő műtárgy hatásvizsgálatai –, hogy a paksi fenékküszöb építése egy olyan rendkívüli és azonnali élet- és vagyonvédelmi beavatkozás volt, amelynél a kritikus infrastruktúra védelme felülírta a hagyományos, akár hónapokig tartó nemzetközi és hazai engedélyeztetési eljárásokat.
Normál körülmények között egy ilyen, a Duna teljes keresztmetszetét érintő beruházás előtt kötelező a hazai zöldhatóságok, a szomszédos országok, valamint a nemzetközi folyami bizottságok és az Európai Unió hivatalos értesítése, illetve a részletes környezeti hatásvizsgálatok elvégzése.
A kormány viszont a kialakult helyzetet veszélyhelyzetnek minősítette, a beruházást pedig nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek. Így a jogszabályi lehetőségekkel élve a kötelező környezetvédelmi engedélyek beszerzése előtt elindította a kivitelezést.
Ebben a havaria helyzetben az Európai Uniótól nem előzetes engedélyt kellett kérni, hanem a sürgős beavatkozás után, utólagosan kell feléjük szakmailag indokolni és igazolni a lépés elkerülhetetlenségét, miközben a mérnökök a hidraulikai modellezéseket és a hatásvizsgálatokat a rohamtempójú építkezéssel párhuzamosan végzik el.
Forrás: Világgazdaság / 24.hu / Kiemelt fotó: MTI
