Okosórák, genetikai tesztek, teljes test-MRI: a digitális egészségügyi eszközök forradalma alapjaiban változtatja meg, hogyan gondolkodunk a saját testünkről és orvosainkról. A lehetőségek egyszerre felszabadítóak és nyomasztóak – hiszen minden új adat újabb szorongást is hozhat. A Ficzere podcast vendége ezúttal Meskó Bertalan orvosi jövőkutató volt, aki a hétköznapi életen keresztül mutatja meg, hova tart a modern orvoslás.
Ficzere Andrea, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház vezetőjének podcastsorozatában központi téma az egészségfejlesztés és az egészségtudatosság. Az Index platformján futó műsor legújabb vendége Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató volt, aki a mesterséges intelligenciáról és a technikai eszközök, valamint az egészséges élet kapcsolatáról is beszélt.
Alvásmérő, vércukorszenzor, genetikai teszt, teljes test-MRI – egyre több magyar próbálja ki a digitális egészségügyi eszközök forradalmát. Van, akit felszabadítanak ezek az új lehetőségek, másokat inkább szorongással töltenek el. Egy biztos: a hagyományos orvos–beteg kapcsolat gyökeresen átalakul.
Míg korábban az orvos mondta meg, mi a teendő, ma egyre többen várják el a közös döntéshozatalt. Ez pedig nemcsak a bizalmat erősíti, hanem segíthet abban is, hogy a betegek ténylegesen betartsák a terápiákat – ami a WHO szerint globálisan is csak nagyjából 50 százalékban sikerül.
Okosóra, ami jobb, mint a kávé
Az egyik legegyszerűbb, mégis leglátványosabb változás az elmúlt időszakban az otthoni alvásmérés lehetősége a szakértő szerint. Az okosórák képesek követni, hogy mennyi mélyalvásunk van, vagy éppen mikor a legjobb felébreszteni minket.
Nincs szundi gombom, nincs szükségem rá. Könnyű alvásból ébreszt az órám, így kipihenten indul a nap
– mondta el Meskó B, aki szerint, ha valaki csak egyetlen technológiát próbálna ki, az legyen az okosébresztés.
A tudás ára a szorongás?
A digitális önmonitorozás számos pozitívummal és rengeteg lehetőséggel jár, ugyanakkor nem mentes a pszichés terheléstől. A szakirodalomban külön kifejezés is született: scanxiety – a szűrések és vizsgálatok előtti szorongás.
Egyszerre érzem felszabadítónak és nyomasztónak. Ha megtudom, hogy magas a kockázatom egy betegségre, az segít megelőzni – de közben együtt kell élnem a tudattal, hogy bármikor baj lehet
– fogalmaz.
Ez a kettősség mindenkinél másként csapódik le: van, akit motivál, hogy kézben tarthatja az egészségét, másokat inkább bénít a túl sok adat. Az egészség nem szerencsejáték, genetikai vizsgálatok, mikrobiómatesztek, folyamatos vércukormérés – ma már Magyarországon is egyre több magánszolgáltató kínál hozzáférést ezekhez. Az eredményekből kiderülhet, ki milyen gyógyszerekre érzékeny, milyen betegségekre hajlamos, vagy éppen mennyire veszélyes számára a napozás.
Nem tudom elfogadni, hogy nincs ráhatásom arra, meddig élek. Amit hozzá tudok tenni, hozzá akarom tenni. Ha minden csak a vakszerencsén múlik, akkor nagyon rossz helyzetben vagyunk
– mondta a jövőkutató, aki szerint legalább az okosébresztőig mindenkinek el kellene jutnia.
Magyar valóság, globális trend
Miközben az Egyesült Államokban a fogyasztók egyre erősebben befolyásolják az egészségügyi piacot, Magyarországon még mindig sokan passzív szereplőként vesznek részt: „elmegyünk az orvoshoz, megmondják, mit csináljunk, aztán vagy betartjuk, vagy nem”. A digitális eszközök azonban lassan nálunk is átírják a játékszabályokat. A kérdés az, hogy a betegek és az orvosok képesek lesznek-e valódi csapatként együttműködni.
A beszélgetésben szóba kerül a robotika és a mesterséges intelligencia is, melyeket egyre markánsabban alkalmazzák az egészségügyben, a kérdés ilyenkor, mint minden más szakmában is, hogy az orvosokat lecserélhetik-e a gépek és az AI.
A szakértő szerint fontos, hogy az orvosok nem kényelmesedhetnek el, fejlődniük kell, de a korábbi ismereteiket sem hanyagolhatják el pusztán azért, mert van egy gép, ami segíti a munkájukat.
Az nem lehet, hogy a sebészrobot jól műt, de ha elmegy az áram, akkor a sebész, aki ezt használja, akkor már nem tud szikével műteni. Fel kell építeni egy készségfát, amiben az összes skill szerepel. Tehát a sebész meg fog tanulni szikével is dolgozni, de a sebészrobottal is. Azt vallom, hogy AI-t nem lehet egy, az orvosokat lecserélő technológiaként tekinteni, hanem azt kell elfogadnunk, hogy az (…) AI nem az orvosokat fogja lecserélni, hanem azokat, akik nem tudják használni.
Forrás: Index.hu / Fotó: Google-illusztráció
