Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal napja, egy hamisítatlan őszi ünnep, amely valahol az elmúlásról szól, hiszen Mihály arkangyalra a túlvilágra költöző lelkek kísérőjeként is tekintünk. Mindemellett ez a nap magában hordozza az ősz elejének még vidám, szüreti hangulatát, ugyanis szeptember 29-ét nevezik a kisfarsang kezdetének. Ilyenkor még gyakoriak az esküvők, a lakodalmak, valamint több településen tartanak Mihály-napi vigasságokat.
Kicsoda Szent Mihály?
A Mihály keresztnév viszonylag gyakorinak számít Magyarországon, emiatt pedig a szeptember 29-ére eső Mihály-nap is közkedvelt ünnep. Nem meglepő, hogy sokan választják gyermekük neveként a Mihályt, hiszen Szent Mihály arkangyal a Biblia egyik legpozitívabb szereplője, akire nemcsak a túlvilágra szálló lelkek kísérőjeként, hanem a fény harcosaként, valamint a mennyei seregek fejedelmeként is lehet találni hivatkozást.
Mihály arkangyalt sokszor ábrázolják katonaként, harcosként a különböző festményeken, szobrokon, hiszen őt tartjuk a keresztény lelkületű katonák védőszentjének. Bíraként is tekintünk rá, aki amellett, hogy vezeti a rábízott lelkeket, mérlegre is teszi őket, hogy elszámoljanak földi életük jó és rossz cselekedeteivel, ami alapján aztán az Úr dönthet a sorsukról. Szent Mihály egyszerre harcos és bíró tehát, nem véletlen, hogy sok ábrázoláson egyik kezében kard, a másikban az igazság mérlege látható.
CIKKAJÁNLÓ: Egyre nő a kereslet a csemegeszőlő iránt Magyarországon, de a termesztéshez komoly feltételek szükségesek
Mindezek mellett felmerülhet egy kérdés: miért pont szeptember 29-én ünnepeljük Szent Mihály arkangyalt? Azért, mert annak idején ezen a napon szentelték fel Rómában a róla elnevezett bazilikát.
Népszokások és hiedelmek – minden, amit elődeinknek jelentett Szent Mihály napja
Szeptember 29-e, azaz Szent Mihály napja igen fontos alkalom volt a régiek számára, ugyanis ekkor kezdődtek meg az őszi-téli munkák. Ilyenkor kezdték törni a kukoricát, valamint az állatokat behajtani a legelőről. A Hortobágyon Mihály napján rendezték az év legnagyobb báljait, az őszi mulatozásokat, ezeket pedig nem ritkán nagyobb vásárok kísérték.
Mindemellett számos népi hiedelem fűződik Szent Mihály napjához. Mivel ez lényegében őszköszöntő ünnep, ezek közül több az időjárás előrejelzésével kapcsolatos. A régi magyarok közkedvelt szólása volt, hogy „Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”, ami azt jelentette, hogy innentől nagyjából elbúcsúzhatunk a nyárutótól, és lassacskán érkeznek a borongósabb, hidegebb, barátságtalanabb őszi napok, melyekből aztán fokozatosan átérünk a valódi elmúlásba, azaz a télbe. A pásztorok ráadásul Szent Mihály napjának éjjelén jósolták meg, mennyire lesz kemény és hideg a tél. Úgy tartották, hogy ha szeptember 29-én a disznók vagy a juhok összebújva készülnek éjjeli pihenőjükre, akkor hosszú tél elé nézünk.
CIKKAJÁNLÓ: Most kell segíteni a fáknak – ne várjuk meg, amíg sárgulni kezdenek a levelek
A pásztorokat egyébként ezen a napon számoltatták el, aztán fizették ki őket nyári munkájukért, a nőknek pedig a régi szokások szerint tilos volt házimunkát végezniük ilyenkor, ugyanis a régiek úgy tartották, hogy a Szent Mihály napján történő mosás-takarítás kisebesíti a kezet.
Forrás: Greendex / Kiemelt fotó: Google, illusztráció
