Miközben nemzetközi szinten évek óta alig változik a mentális jóllét megítélése, Magyarországon tovább romlott a helyzet. Az október 10-i mentális egészség világnapja alkalmából közzétett STADA Health Report 2026 adatai alapján különösen figyelemre méltó a fiatal felnőttek helyzete: a 18-24 éves magyaroknak mindössze 27 százaléka érzi úgy, hogy mentálisan jól van. A húsz vizsgált ország egyikében sem mértek ilyen alacsony arányt ebben a korosztályban.
Október 10-én, a mentális egészség világnapján világszerte nagyobb figyelem irányul arra, hogyan érezzük magunkat lelkileg. A STADA Health Report több éve követi a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűdjeit, az adatokból Magyarország esetében kedvezőtlen tendencia rajzolódik ki.
Míg a vizsgált országokban az elmúlt három évben gyakorlatilag változatlan maradt azok aránya, akik jónak ítélik saját mentális egészségüket – 2024-ben 65, 2025-ben és 2026-ban egyaránt 64 százalék –, Magyarországon ugyanez az arány 48-ról előbb 44, majd 43 százalékra csökkent. Így míg 2024-ben 17 százalékpont választotta el a magyar eredményt a nemzetközi átlagtól, idén már 21 százalékpont a különbség.
Az eltérés akkor is szembetűnő, ha a skála másik végét nézzük. A vizsgált országokban átlagosan 9 százalék értékeli kimondottan rossznak a mentális egészségét, Magyarországon azonban több mint minden ötödik ember, 22 százalék nyilatkozott így. A kifejezetten jó mentális állapotról beszámolók aránya jóval alacsonyabb nálunk: míg nemzetközi szinten 21 százalék mondja azt, hogy nagyon jó a mentális egészsége, Magyarországon mindössze 10 százalék.
CIKKAJÁNLÓ: Öngyilkosság megelőzésének világnapja: mindig van kijut a kilátástalanságból
A fiatal felnőttek vannak a legnehezebb helyzetben
A magyar eredmények mögött jelentős életkori különbségek húzódnak meg. A legkedvezőbben a 35-44 évesek ítélik meg mentális egészségüket: 52 százalékuk mondja azt, hogy jól van. Az 55-69 évesek körében 48, a 45-54 éveseknél 43, a 25-34 éveseknél pedig 42 százalék ez az arány.
A vizsgált korcsoportok között a legfiatalabbak és a legidősebbek azonban ennél lényegesen alacsonyabb arányban értékelik jónak a mentális egészségüket: a 70 év felettieknek 31 százaléka, a 18-24 éveseknek pedig mindössze 27 százaléka. Vagyis a fiatal felnőttek körében még az egyébként is alacsony, 43 százalékos magyar átlagnál 16 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy mentálisan jól vannak.
A fiatalok kedvezőtlenebb mentális jólléte több vizsgált országban is megfigyelhető: a húsz ország többségében a 18-24 évesek az országos átlagnál kisebb arányban értékelik jónak mentális egészségüket. Az országok közötti különbségek ugyanakkor jelentősek, és arra is találunk példát, hogy a fiatalok az országos átlagnál kedvezőbben ítélik meg saját mentális állapotukat.
CIKKAJÁNLÓ: Egészségügyi kérdések az interneten – erre használják legtöbben a mesterséges intelligenciát
Magyarország helyzete azért különösen figyelemre méltó, mert a vizsgált országok között nálunk a legalacsonyabb mind az országos érték, mind a fiatal felnőttek eredménye. A 18-24 éves magyarok 27 százalékos értéke a következő legalacsonyabb eredménynél 12 százalékponttal alacsonyabb: Portugáliában a fiatalok 39 százaléka érzi jónak mentális egészségét. Németországban 43, Lengyelországban 44, Csehországban és Szlovákiában 45, Ausztriában 49 százalék ez az arány. Romániában is elmarad a fiatalok eredménye az ország átlagától, de ott eleve a legmagasabb az átlag (84%), és a fiatal felnőttek 79 százaléka számol be jó mentális egészségről, azaz közel háromszor annyi fiatal van jól, mint Magyarországon.
Három vizsgált országban pedig éppen fordított a helyzet. Bulgáriában a 18-24 évesek 81 százaléka értékeli jónak mentális egészségét, szemben a 78 százalékos országos átlaggal. Svájcban a fiatalok 79 százalékos eredménye 8 százalékponttal haladja meg az országos értéket, Üzbegisztánban pedig 83 százalékuk érzi magát mentálisan jól, miközben az országos átlag 73 százalék.
CIKKAJÁNLÓ: Tízből kilenc magyar engedélyezné az orvosi kannabisz használatát
„A magyarok mentális egészsége összességében is aggodalomra ad okot, a fiatal felnőttek helyzete pedig különösen kedvezőtlen. Ugyanakkor biztató, hogy a 18-24 évesek körében jóval erősebben jelen van az igény a mentális egészség támogatására: 36 százalékuk sorolta ennek fejlesztését az egészségügy három legfontosabb feladata közé, szemben a teljes lakosság 18 százalékával. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok már felismerik a mentális egészség támogatásának fontosságát. Az egészségügy feladata, hogy erre nagyobb hangsúlyt kapó megelőzéssel és könnyen elérhető mentális egészségügyi támogatással válaszoljon”
– tette hozzá dr. Váradi György, a STADA Hungary ügyvezető igazgatója.
Forrás / Kiemelt fotó: Egészségkalauz
