A hódoltság kori balkáni eredetű népesség falusias települései az utóbbi években kezdenek előkerülni Dél-Magyarországon, különböző megelőző feltárások során. A mostani ásatás különlegessége, hogy a kutatás tudatosan irányult a balkáni népesség falusias településére. Az erdősültségnek köszönhetően a lelőhely kiválóan megőrződött, így lehetőség van a településszerkezet vizsgálatára és akár további, célzott feltárásokra is.
A Wosinsky Mór Múzeum 2026 nyarán tervezett feltárást végzett egy 17. századi, a török hódoltság alatt a Balkánról felhúzódott – a korban rácnak nevezett – népesség által lakott település helyén, Gyulaj község határában, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőterületén és támogatásával. A munkálatokat a szekszárdi múzeum dolgozói, a Pécsi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói és helyi önkéntesek végezték.
CIKKAJÁNLÓ: A múzeum nem unalmas: ismeretterjesztő programokkal készül a Wosinsky Mór Múzeum szeptemberben
Az erdős területen fekvő lelőhelyen a régészeti korú jelenségek kiváló állapotban maradtak meg, ennek köszönhetően az egykor félig földbe mélyített építmények helye szabad szemmel máig is felismerhető. A lelőhely kiterjedésének pontosításához az is hozzájárult, hogy az Envirosense Hungary Kft. – a Pazirik Informatikai Kft. közvetítésével – rendelkezésre bocsátotta a területről készült, légi-lézeres felmérésekből generált domborzatmodellt, amely megkönnyítette a szórt jellegű település egyes építményeinek terepi azonosítását.
A feltárásra két, egymás közelében fekvő, félig földbe mélyített jelenséget választottak ki. Az első egy földbe mélyített, három tagból álló kemencebokornak bizonyult, a második pedig egy veremház volt. Az építményeknél olyan hétköznapi tárgyakat találtak, mint korabeli pénzérme, borotvaszerű tímárkés, villa, bicskapenge, illetve balkáni jellegű fazéktöredék.
Borotvaszerű tímárkés / Fotó: Wosinsky Mór Múzeum
Az egymás közelében feltárt veremház és „konyhája” valószínűleg összetartozott, egy gazdasági egységet alkotott. A közelben több hasonló, szintén két-három földbe mélyített építményből álló jelenségcsoportot figyeltek meg a kutatók a felszínen. A balkáni népesség itt tehát – a késő középkori falvaktól eltérően – nem utcás és telkes kialakítású falvakban lakott, hanem szétszórt, „tanyaszerű” elrendezésben.
Forrás: Wosinsky Mór Múzeum / Kiemelt fotó: iStock
