Sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Vármegyei Szervezetének elnöke a napokban. A kamara határozott álláspontja szerint jogosak azok az aggodalmak, melyek Ukrajna gyorsított EU csatlakozásával kapcsolatosan felmerülnek. A vármegyei elnök elmondta, hogy az érdekképviseleti szervek nem hagyják szó nélkül a magyar piacokra is veszélyt jelentő kezdeményezést.
Aggódnak a gazdák és a szervezetek is
„Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozása minden magyar életére jelentős hatással lehet majd” – kezdte Vendégh Edit, a a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Vármegyei Szervezetének elnöke a napokban Szekszárdon megtartott sajtótájékoztatón.
Az elnök elmondta, Ukrajnában mintegy 41 millió hektáron gazdálkodnak cégek, agrárvállalkozások, melyek nagy része nyugat-európai, amerikai, vagy arab származású vállalat. Ebből mintegy 33 millió hektár az a földterület, ahol nagyon jó minőségű talaj áll rendelkezésre gabonatermesztéshez. Vendégh Edit szerint Ukrajna földrajzi adottságai, az olcsó helyi munkaerő, a legmagasabb szintű technológia mind azt eredményezi, hogy a hatalmas mennyiségben megtermesztett ukrán gabona jelentős versenyhátrányt jelentene az ország uniós csatlakozása esetén.
Az Európai Unióban – így hazánkban is – a legtöbben a családi gazdálkodási modellt választották az agráriumban termelők közül, szemben Ukrajna nagyipari termelésével, így Vendégh Edit szerint érthető az az aggodalom, amit a magyar gazdák is éreznek a gyorsított ukrán csatlakozás miatt.
„Az érdekképviseleti szervek által hangot is adunk ennek az aggodalomnak, mert félünk tőle, hogy ellehetetlenülnek a családi gazdaságaink.”
– hangsúlyozta Vendégh Edit.
A 10 legnagyobb mezőgazdasági cég Ukrajnában:
1) Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik) cégbejegyzés helye: Luxembourg
2) UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus
3) MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus
4) TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA
5) NCH Capital (290 000 hektár): USA
6) Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia
7) Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg
8) PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia
9) Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus
10) Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna
Veszélyben az agrártámogatások?
Vendégh Edit elmondta, hogy elemzők szerint Ukrajna EU-s csatlakozása esetén az uniós Közös Agrárpolitika büdzséjéből mintegy 85 milliárd euró támogatást kapna. Ezt a tagállamok fizetnék az országnak, és a jelenlegi tagállamok gazdálkodóitól vonnák el.
„Ez a hatalmas szám az egynegyede a Közös Agrárpolitika büdzséjének. Ez sajnos azt jelenti, hogy a jelenlegi tagállamok gazdálkodói 20-25 százalékkal kevesebb támogatást fognak kapni, ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz.”
– fogalmazott az elnök.
Az ukrán gabona minőségével is vannak gondok
Ukrajna a mennyiségi, és nem a minőségi termelésben érdekelt, és jóval megengedőbb élelmiszer-biztonsági előírások vonatkoznak az ukrán gabona előállítására – mondta el Vendégh Edit. Az Európai Unióban sokkal szigorúbbak a biztonsági szabályok, így sokkal jobb minőségű élelmiszereket állítunk elő – tette hozzá a kamarai elnök.
„Ukrajna még mindig használ olyan növényvédő szereket, hormonokat, antibiotikumokat, amelyek itt, az Európai Unióban már nem engedélyezettek, tehát biztonsággal kijelenthető, hogy az ukrán termékek élelmiszer-biztonsági szempontból nem ütik meg az Európai Uniós mércét!”
– mondta el Vendégh Edit.
A kamara vármegyei elnöke megjegyezte azt is, hogy több olyan európai ország van, amelyek már évtizedek óta várnak EU-s csatlakozásukra, melyhez számtalan szigorú feltételnek kell megfeleljenek. Vendégh Edit szerint az a kettős mérce, mely szerint Ukrajnának nem kellene megfelelnie a követelményeknek a csatlakozáshoz, jelentős problémát és kételyt mutat az Európai Unió működésével kapcsolatosan. Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány által elindított, Ukrajna EU-s csatlakozására vonatkozó szavazásra június 20-ig lehet leadni a szavazatokat.
Fotó: TMH
